Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1973-1974 (HU-ELTEL 1.a.55-60.)
1974.04.19. rendes - Határozatok, mellékletek
4 fit Előadói .jelentés Czine Kihály 1929-ben született Nyírmeggyesen egy juhászcsalád legfiatalabb - tizedik - gyermekeként. Polgári iskola, majd a nyíregyházi tanitóképző^elvégzése után a budapesti bölcsészkaron tanult tovább magyar-történelem szakon, az Eötvös Kollégium tagjaként. Végzése után aspiráns, majd 1955-ben az Uj Hang c. folyóirat rovatvezetője lett. 1956—1964 között a KTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, 1964 óta egyetemünk XX.századi irodáümi tanszékén dolgozik egyetemi docensként. Kritikai munkásságáért József Attila~dijat, lióricz Zsigmond c. monográfiájáért akadémiai jutalmat, a Rádióban, ^TIT—ben s különböző lapok, folyóiratok hasábjain végzett irodalom népszerűsítő munkájáért SZOT-dijat kapott* Társadalmi munkájának elismeréseként tagja a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és az elnökségnek. A rendkívül ^termékeny, magas színvonalon, marxista igénnnyel sokat dolgozó, markáns, egyéni arcú, jellegzetes tudósi egyéniségek közé tartozik. Érdeklődése, mint a huszadik századi na gyár irodalom történetének feldolgozó doktori disszertációja már egymaga tanúskodik róla, átfogja a huszadik százddi magyar irodalom egészét. Századunk mindegeik korszaka s minden jelentős alkotója érdekli, vonzza. De ebben a sokrétűségben mégis van egység. Kutatásaiban az Ady-örökséget kívánja tová.bb folytatni: magyarság és emberség, magyarság és haladás huszadik szá.zadi szintézisének megvalósulási formáit keresi. Elsősorban azok az alkotók izgatják, akik a társadalom alapvető osztályainak, a munká.sságnak és a parasztságnak problémáit, életét ismerve, azok élményeit nemegy esetben személyes sorsként is magukban hordva keresik az utat, nemcsak maguk, de egyben osztályuk és a nemzet nevében, a nagy emberi mondandók, az uj forradalmi tartalmak felé. Ezért foglalkoztatja különös súllyal Ady és ^kóricz, József Attila s a népi irok mozgalma, valamint a felszabadulás után kibomló szocialista irodalom, melynek egyik legértékesebb vonulatát, a Juhász Pgrenc, Nagy László, Sánta Pere ne, Váci Kihály nevével jellemezhető ágat, nem utolsósorban ő segítette kibontakoztat ni és tudatosodni mellettük álló, ellenük és értük egyszerre vitázó kritikustársként. Tudományos munkásságá.nak másik vezető gondolata: a magyarság hovatartozásának a tudatosítása: a Kelet-Európábán való gondolkodás. Naturalizmusról irt könyvében pl. világirodalmi látókörrel, szélesen dokumentálva bizonyltja be, miképp alakultak át a sajátos keleteurópai viszonyok között a. nyugatról jött szellemi oltások, s miképp vált itt pl. a naturalizmus egy nagyhatású, világirodalmi rangú s a világfejlődést is befolyásoló realizmussá. Nem utolsósorban ez a Ke le t-Eu répában való gondolkodás, kelet-európai öntudat teszi Czinét képessé arra, hogy észrevegye a huszadik századi magyar irodalom világirodalmi szempontból is jelentős, - világirodalmi rangot adó - sajátos vonásait /pl* realizmus, forradalmiság, a diszharmónia fölött élő harmóniáig ény stb./. Ez a Fele t-Európában való gondolkodás fordítja érdeklődését a szomszéd országok magyar irói felé, kiknek szerepét úgy Ítéli meg: jelentős hozzájárulás az ő különböző kultúrák között hidat verni^tudó működésük ahhoz, hogy a József Attilától sürgetett “rendezni végre közös dolgainkat'* minél teljesebben valósággá váljék. Kint tanár igényességével, felkészültségével hat elsősorban a tanítványaira. Nemcsak Írásain, oktatói magatartásán is érződik, hogy együtt ven nála tehetség, tudományos igény és munkaszeretet, Példája tatja: a legjobb nevelő mindig r jó tudás. Kollégium- inak, éppúgy, m mint it i ir 'r r z i in k többlet -rtcő ] in gyár nyelve. PC p :w / -y ",C t ~ ni + j •• ' nr r r
