Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1972-1973 (HU-ELTEL 1.a.50-54.)

1973.02.23. rendes - Határozatok, mellékletek

Szakmai munkásságom elemzése Munkásságom tudományos minősítés szempontjából a neveléstudomány, a müvelődéselmélet és a művelődési metodika területére esik. Tipus szerint vannak önálló müveim, tanulmányaim és cikkeim, fordítások. De ide sorolom a szerkesztői munkát, a tudománynépszerüsitést és az alkotói munkát is. Ez a tevékenységem lényegében 1951-ben kezdődött és fokozatosan terjedt ki a felsorolt területekre és típusokra. Le­hetővé tette ezt az, hogy életpályám alapvető profilja /a pedagógiai­müvei ődési-metodika/ gyakorlatilag nem változott, bár voltak, akad­tak törések és "kanyarok". Oktatómunkám volt az alapvető motivuma a pályaprofilnak. 1951-ben, még meglehetősen primitiv^feltételek között,-megkíséreltem összegyűj­teni a népművelési munka általánosítható elemeit és oktatni azt a Nép művelési Minisztérium "Móricz Zsigmond" káderképző iskolán /2 éves iskola volt/. Éles sokszor fájdalmas világ után 1953-ban egyik kezde­ményezője voltam a fakultativ képzés bevezetésének az akkori Tanító­képzőben. 1954-ben rendkívül nehéz feltételek között a Szegedi Peda­gógiai Főiskola kollektívájával együtt, dolgoztam ki a népmüvelőképzés főiskolai szintű programját. Igaz, hogy a program nem volt mentes illúzióktól, de ez képezte alapját Debrecenben megnyiló népművelési tagozatunk a KLTE-n, az önálló könyvtáros-népművelési fakultásoknak a Szombathelyi és a Debreceni Tanítóképző Intézetekben, Az ELTE-n folyó népmüvelőképzésbe az 1964/65-ös tanévben kapcsolódtam be. Pon­tosan 1965 februárja óta. Ha az 1973-ban induló szemesztert is szá­molom, akkor megbízott előadóként immár 16 félévem Ibbz. Ez a munka a következő tárgyakra terjed ki: 1. Az érdeklődés szerepe a népművelésben és kutatásának kérdései, /1965-ben 1 félév és 1966-ban 2 csoportban 2 félév/. Speciálkollé gium. 2. Didaktikai alapvetés. 1966-68 között nappalin és levelezőn 1-1 cső portban. Kollokvium. 3. A népművelés kutatásának módszertana. 1967-től mind a mai napig. Nappalin és levelező tagozaton 1-i csoportnak. Kezdetben speciál­kollégium, majd kollokvium. 4. 1973-tól Kutatásmódszertan és a Felnőttnevelés /ismeretterjesztés/ módszertana. Publikációim közül a két folyamatban lévőt emlitem, a többiekből a teljesség igénye nélkül kiemelek néhányat, 1973-ban fejezem be - kuta tásmetodikai jegyzetemet. Nyomdában van "Dombóvár népművelési intéz­ményeinek helyzete és problémái" /NPJ: 1873-ban jelenteti meg ezt kb. 22o oldalon/ A már megjelentek közül néhány . "A kulturotthonok helyzete és a bennük folyó pedagógiai munka" Bp. 1952, /Népművelők Kiskönyvtára/ lo2.p. A népművelés tervezésének alapjai. Népművelési Értesitő 1962. 3-4 és 1963. 1-2 sz. A szemléletesség didaktikai alapelve a népművelésben. Népművelési Értesitő. 1963. 3-4. A kulturális épftőmunka lenini alapelvei. Vasi Szemle, 1967.2. Az V. Nevelésügyi Kongresszus népművelési szemmel. Népművelési Értesi tő 1970.1. # Közművelődés és a közoktatás kapcsolata. /Munkabizottsági tagként/. NPJ. Különkiadványa. 1971. /A művelődési otthon igazgatók Országos Konferenciájának dokumentumai/. Cikkek közül: Egy uj kulturakutató intézetben. Népművelés 1972.8. A pártosság leni­ni alapelve és a népművelés. Népművelés 1972.9. A népművelés pedagó­giai problémái Körrmenden. Népművelés 1972. lo-ll, Budapest, 1972. december 14. Karsai Károly s.k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom