Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1972-1973 (HU-ELTEL 1.a.50-54.)
1972.11.04. díszdoktor avató - Henryk Jablonski díszdoktorrá avatása
- 3 -az Egyetemünkön adható elismerés legmagasabb foka. Elnök elvtárs személyében nemcsak a neves történészt, a nagyrabecsült tudósi, hanem annak az «általunk rokanszenvvo l kisért lengyel népnek a hivatott képviselőjét is üdvözölhetjük, amelynek múltja és jelene is összefonódik a magyar nép történeti életútjavai. O Az évszázados közös sors, a nagy hagyományokon nyugvó barátság - a szó nemes értelmében tette népeinket testvérekké. Az elnyomás ellen a két nép gyakran küzdött vállvetve és áldozta legjobbjait a másik szabadságáért. A magyar nép szivébe zárta s magyarrá fogadta az 1848-as szabadságharc nagy lengyel hőseit: Bem apót, Dombin szí: i.t és másokat. 19 19—ben, amikor a lengyel kommunisták pártja a Magyar Tanácsköztársaság meglétét szinte fegyverként használta fel a hazai burzsoáziával szemben, népeink a barátság uj, magasabb fokához érkeztek el. A két világháború közötti ellenforradalmi hivatalos politika sem tudta ezt a faijta barátságot elhomályosítani. A II. világháború m-agyar és lengyel partizánjainak összefogása, közös harcai a legjobb bizonyítók erre. De nemcsak a harcokban, hanoin a békés szocialista épitomunkában is egymásra találtak népeink. Gondjaink, eredményeink közösek, s ha úgy hozza a sors együtt aggódunk, vagy a sikereknek Ggyütt örülünk. Tisztelt Elnök Elvtárs! A háború idején ön részt vett a szeptemberi harcokban, majd a narviki csatában, Dél-Franciaországban pedig a lengyel ellenállási mozgalomban. Élete kockáztatásával olyan eszmékért harcolt, amely a szocializmust építő népek, köztük a magyar nép sorsának jórafordulását is eredményezte. A háború után a békés épitomunka frontján vállalt politikai, közéleti tevékenysége - amely mellett tudománya'művelését is lankadatlan erővel és nemzetközi elismerésre méltó eredménynyel folytatta - csodálattal és elismeréssel tölt el bennünket, magyarokat is.