Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1972-1973 (HU-ELTEL 1.a.50-54.)
1972.10.24. - 1. Egyetemünk helyzete és az előttünk álló főbb feladatok
- 23 -hozta magával. A székfoglalóban az Egyetem tekintélyének, társadalmi megbecsülésének hanyatlásáról Írott szavak szóról-szóra igazak: egészségtelen volt Magyarországon az a hiedelem, hogy a kutatóintézetekkel miní, dent meg lehet oldani, az egyetemek pedig hadd sülyedjenek főiskolai színvonalra, az sem baj, ha még tovább is süllyednek. A székfoglalóban az a mondat, hogy "ugyanakkor az egyetem önállósága, munkafeltételeinek színvonala néha alacsonyabb, mint az akadémiai intézeteknél", szomorú az Egyetemre nézve, de nem dicsőség az Akadémiának. Ami azt illeti, hogy a világon a tudományos élet áthelyeződött az egyetemekről más intézményekre, ezzel nem tud egyetérteni, ma délelőtt átnézte a Nobeldijasok lajstromát és megállapította, hogy túlnyomó többségük mind a múltban, mind ma is az egyetemekről kerülnek ki. Hangsúlyozza, hogy tenni kellene valamit a többlépcsős képzés irányában. A középiskolai érettségi ugyanis egyáltalán nem kritériuma ma az egyetemi tanulmányokra való alkalmasságnak, de ezt az alkalmasságot nem lehet eldönteni egy felvételi vizsga rövid ideje* alatt sem. Így azután rengeteg olyan hallgató kerül be az egyetemre, akik az itteni tanulmányokra nem alkalmasak, és bizonyára elég sok marad ki, aki pedig alkalmas lenne. A bekerülteket egy rostavizsgával kiszűrni nem lenne szociális, mert önhibájukon lcivül kerültek be, valami lehetőséget tehát ezek számára is kell nyújtani. Erre lenne jó a háromlépcsős képzés, a kevésbé alkalmas hallgatók kapnának három év után egy kisebb értékű diplomát, mert ha itt maradnak az Egyetemen, olyan szerepet töltenek be, mint a csapágyba* szórt homok. Miért rosszak ma az érettségi bizonyítványok? Azt mondják középiskolai oldalról, hogy azért, mert az Egyetem rossz* tanárokat képez. Ezt az állítást mi úgy viszonozzuk, hogy a középiskola rossz