Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1971-1972 (HU-ELTEL 1.a.46-49.)

1972.05.11. - Határozatok, mellékletek

Jegyzőkönyv Az Uj- és Legujabbkori Magyar történeti Tanszék vezetőjének megbizása tárgyában kiküldött bizottság 1972.'január 13-án megtartott üléséről. Jelen vannak: Arató Endre egyetemi tanár, a bizottság elnö­ke, Szabad György egyetemi tanár, albizottság előadója, Király István, Sinkovics István tanszékvezető egyetemi tanárok és Lengyel István egyetemi docens, mint a bizottság tag­ja. • Elnök megnyitja az ülést, ismerteti/a Dékán megbizólevelét. Majd javaslatot tesz Andics Erzsébet lelépő tanszékvezető egyetemi tanár professzori működésének kétéves meghosszab­bítására, tekintetbe véve kiemelkedő tanári és kutatóidé- * vékenységét, továbbá a Kar életében betöltött nagy hatású­­politikai és. tudományszervező szerepét. A javaslatit-a bizottság egyhangúlag támogatja. Szabad György, mint a bizottság■előadója dr. Pölöskei Ferenc egyetemi"tanárt, a' történettudományok doktorát javasolja megbízni a következő ötéves ciklusra az Újkori es Legújabb­­kori Magyár történeti Tanszék vezetésével az alábbi indo­kok alapján: Pölöskei Ferenc a történész középnemzedék kiemelkedő egyé­nisége, aki mind a felsőoktatás, mind a tudományos kutató- ■ • munka területén kivételes eredményeket ért el. Rövid meg­­szakitással közel két évtizede működik az ELTE Újkori és Legujabbkori Magyar Történeti Tanszéken, 1953-tól tanárse­gédi, 1959-től adjunktusi, 1962-től docensi beosztásban, 1970-től pedig egyetemi tanárként. 1958-ban, mint az MTA osztályvezetője, 1959-1966 között pedig - tanszéki munkája mellett - mint az ELTE Pártbizottságának titkára látott el felelősségteljes tudománypolitikai funkciót; 1960-ban védte’ meg kandidátusi, 1969-ben akadémiai doktori értekezését. Osztatlan elismerést arató tudományos munkássága középpont­jában a dualista kormányzati rendszer válságának kérdésköre áll. -Ezzel foglalkozott igen pozitiv kritikai visszhangot kiváltó monográfiáiban; S,A koalició felbomlása és a Nemzeti Munkapárt megalakulása. Akadémiai Kiadó, Bp. 1963.”; ill.‘ ’’Kormányzati politika és parlamenti ellenzék 1910-1914. Akadémiai Kiadó, Ep. 1970.” Társszerzője és szerkesztője volt a ’’Földmunkás és szegényparasztmozgalmak Magyarorszá­gon 1848-1948. I.-II. Bp. 1962.” című összefoglaló munká­nak, egyik szerzője a ’’Magyarország története az abszolu­tizmus és a dualizmus korában 1849-1918” c. egyetemi, tan­könyv sajtó alatt álló kötetének és fejezetirója a Magyar­­ország története 10 kötetes szintézisének. Emellett tanul­mányok sorában foglalkozott a magyar uralkodóosztályok nemzetiségi politikájával, a nacionalizmus történeti sze­­repévelj a dualizmus korabeli osztály küzdelmekkel és ki­emelkedő személyiségek, többek között Justh Gyula, Károlyi Mihály, Achim András, ill. Tisza István történeti szere-

Next

/
Oldalképek
Tartalom