Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1971-1972 (HU-ELTEL 1.a.46-49.)

1972.06.16. - Határozatok, mellékletek

- 3 -te Első könyve /doktori értekezése/ 1935-ben a Varsinaissuomiai­­ak népi gazdálkodásáról /Varsinaissuomalaisten kansanomaisesta ta­­laudesta/ Íródott. Ez a mü a helyszínen gyűjtött, recens, népi gaz­dálkodási kultúra egy finn táji leírása, rendszerezése és történe­ti- társadalmi elemzése. Vükuna akadémikus már ebben a munkájában is tovább jut az un, földrajz, -történeti módszeren. Aspektusa erő­sen emberóentrumu, a jelenségeket a gazdálkodó ember irányából vizsgálja és a tárgyak, valamint az intézmények áttekintése során figyelemmel van a társadalomra, a termelés egészére. Módszere bővü­lését. {jelenti, az az elv, hogy valamely kul túr jelenséget, tár­gyat,. eszközt a funkciójában kell tanulmányozni; a kultúrát pedig a szükebb, majd fokozatosan tágabb környezetében kell szemlélni, összehasonlító vizsgálatnak alávetni. így kívánta elkerülni egy­részt a tipologizálásban való megrekedést, másrészt azt5 hogy a •- ■ formai egyezések alapján túl sokat markoljon össze, olyan jelensé­geket is, amelyek esetleg genetikusán sohasem tartoztak össze. Következő könyve /Varsinaissuomalaisten kansanomaista talau­­desta ja kulku neuvosta. 1935./ ugyancsak a- tárgyi néprajz terü­letét érinti; folytatása, kiegészítése az előbbi műnek. Itt a hang­súly a jármüveken van, abból a felismerésből következően, hogy az emberi gazdálkodásban a jármüveken, illetve a szállitásnak szinte elhatározó, jellemző szerepe vap. Ezek a gondolatok irányították Vilkuna akadémikus figyelmét pl, a finn lótartás és az igás ökör tartása problémáira, amelyekről mintaszerű' tanulmányokat, kis mo­nográfiákat irt. Közben a folklór, illetve a népköltészet területén is jele­set alkot Über die Kinderreime vom marienkäfer und dessen benen­­nungen im finnischen /B. Die benennungen. FUE. 1937./ címen irt . munkájában. Következő nagyobb tanulmánya pedig az egyik finn táj /Varsi­­naissuomi/ népi építkezésének a monográfiáját adja. Az építkezés, kivált pedig a ház, a finn népi életben rendkívüli jelentőséggel bir, hiszen a kiima miatt az élet mintegy nyolc hónapra á lakóház­ba szorul, Vilkuna akadémikus figyelme tehát nemcsak az építke­zés szerkezeti, formai jelenségeit, az egyes épületek táji elter­jedéseit követi, hanem azok funkciójára van különös tekintettel. Azt is vizsgálja, hogy pl. a lakóház hogyan szolgálja, illetve hogyan alakult, alkalmazkodott a csalid igényeihez. A lakóház

Next

/
Oldalképek
Tartalom