Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1970-1971 (HU-ELTEL 1.a.41-45.)

1971.03.19. - Oktatói pályázatok

- 12 -Székely

megjegyzi, több esetben nincs melléktudományos munkásságáról, de például

let a pályázói

Kun Miklósnál és Vasy Gézánál az előadói javaslat felsorolja cikkeiket, azóta is jelentek meg publikációik, úgyhogy ilyen szempontból nézete szerint nincs velük kapcsolatban probléma. Hogy miképpen óhajt az egyetem intézkedni a gyakornokok tekintetében, hogyan akarja lemérni működésűk eredményét, ez valóban komoly kérdés, de nem ezekkel a pályázatokkal kapcsolatban kell megvitatni, nem lehet a döntést ebben az ügyben most elhalasztani. A jövőben is nyilván elő fog fordulni, hogy gyakornokok esetében kénytelen lesz az egyetem előkészületi állapotban lévő doktori disszertációk alapján dönteni. Hasonló észrevételek, mint Kun Miklós és Yasy Géza esetében, más pályázókkal kapcsolatban is felvethetők, nem tudna különbséget kskk tenni ilyen tekintetben az előterjesztett fiatal pályázók között. Általános probléma, hogyan lehet gyakornoki működés alapján elbírálni az illető képességeit, hiszen elvileg nem is szükséges, hogy az oktatásban résztvegyenek és igy a hallgatói tanácstagok meg sem ismerhetnék működésűket, valóban csupán az oktatókból álló bizottság mondhatna Ítéletet. Javasolja a kérdés átfogó megvitatását, de nem most a jelen pályázatokkal

oqro

hogy Yasy GézaVszemináriumának

kapcsolatban.

fiAíMC

Pusztai ffétra kifejti,

tagjai közé tartozott és kedvező véleményt tud róla mondani; vonatkozik ez az irodalomtörténeti kxstekk diákkörben kifejtett tevékenységére is. Hogy Yasy Géza élénk kritikai munkásságot fejt ki, mint az előadói jelentés mondja, csak érdeméül lehet betudni.

Standeisky Éva felveti, hogy a gyakornokok fiatal emberek, akik legtöbbször csak egy éve végezték el az egyetemet, úgyhogy részletes véleményt kellene kérni róluk a hallgatóktól és KISz alapszervüktől, ahol jól ismerik őket, tudományos diákköri működésűkét is.

Szilasi Judit is javasolja, hogy az Egyetemi Tanács bízzon meg hallgatókat és oktatókat, hogy dolgozzanak ki megfelelő irányelveket a döntés előkészítésére. Jelenleg az a helyzet, hogy aÉ oktató kollégák javasolják a jövendő kollégát, érthető, hogy sokszor nem aka rnak felesleges konfliktusokat felidézni maguknak, A pályázókat több oldalról kellene megnézni és alaposabb információk szerint terjeszteni a kinevezési ügyeket az Egyetemi Tanács ele.

Papp József rámutat arra, hogy a pályázatokról szóló rendelkezés pontosan előírja, hogy mire van szükség, szó van ott az oktatói és a tudományos^tevékenységről, politikai magatartásról, különböző társadalmi szerveknek is véleményt kell nyilvánitaniok, az anyagok szakbizottságokon futnak át, amelyek szakmailag a legilletékesebbek és csak mindezek után kerülnek az Egyetemi Tanács elé. Ezzel nem akarja azt mondani,