Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1970-1971 (HU-ELTEL 1.a.41-45.)

1971.06.30. - Jelentés az egyetem 1970/71. tanévi munkájáról

őrzés nem volt mindig a kellő színvonalú. Sokszor elma­radt az ellenőrzés a tanszékvezető részéről a tanszék tagjai irányában, a kari vezetők részéről a tanszékveze­tők felé* .Csak egy példát mond a munkamorálról: amikor az 1600 Írásbeli és majdnem annyi szóbeli felvételi vizs­gára vonatkozólag a dékáni hivatal a beosztásokat elké­szítette a pártszervezettel egyeztetve az egészet, egy­másután jöttek a lemondások és átcserélések, mindenki a maga szájize szerint akar ide vagy oda menni és ez a karon megengedett gyakorlat. Az ilyen példákat tovább lehetne sorolni. A kari vezetés az idén előrelépett ezen a területen, de a lehetőségei nagyon szerények. Mégis jelentett valamit az, hogy a pedagógus-napi premizálás során néhány prémiumot kifejezetten javitó célzattal nem adott ki a kar a munkamorálra hivatkozva és ennek meg is volt, az igaz, egyelőre csak erkölcsi hatása, a mun­kára kifejtett hatását csak jövőre lehet tapasztalni. A Bölcsészettudományi Kar munkájának jövőbeli értékelé­sét illetően általánosságban hangsúlyozza, hogy fel kell hagyni az általánosításokkal, mert a Bölcsészettudományi Kart általában igy megítélni nem lehet, most már konkré­tumokról kell beszélni. Amikor liberalizmusról beszé­lünk, akkor fel kell sorolni azokat az oktatókat, akik­nek három szemináriumuk is van 35-40 fővel és mind a 40 jeles* Ha igy beszélünk, akkor nem történik meg az, hogy egyes tanszékek vezetői felállanak és tiltakoznak, hogy náluk, nincs liberalizmus* Az oktatóké döntő több­sége az órákat tisztességesen megtartja, végre meg kell mondani, hogy kik azok, akik nem tartják meg és akkor a különböző párt- és minisztériumi fórumokon ez a kérdés nem általánosságban, hanem konkréten fog felvetődni, s nem fognak tiltakozni azok az oktatók, akik egész éle­tükben mindig megtartották az órákat. Fel kell sorolni azokat a tanszékeket, amelyek nem hajtanak végre bizo­nyos belső utasításokat, név szerint meg kell nevezni az illető tanszéket vagy tanszékvezetőt és akkor a töb­biek nem állanának fel tiltakozni, - például azok a tan­székvezetők, akiknek a tanszékén javában folyik a bi­­zobtaági szigorlatoztatás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom