Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1970-1971 (HU-ELTEL 1.a.41-45.)
1971.04.16. - Bejelentések
fi »• pontjából döntően fontos*, mert amikor kezdtük az uj TTK-t tárgyalni, rögtön felmerült, ha uj helyet kapunk, a könyvtár, műhely, anyagraktár stb. közös kell legyen, un még tovább mennék: még azt is ki kellene dől gozni, hogy a hallgató-laborok tekintetében mit lehetne közössé tenni,- Ami a fokozatosságot illeti, itt már most lehet bizonyos lépéseket tenni, mert egyrészt már úgy vagyunk, hogy nem tudjuk hová tenni a könyveket, másrészt ugyanazon folyóirat jár több helyre is. Ami a nagy labort illeti, itt minden tanszékvezető saját hatáskörében járt eu. , na* tudva, hogy a másik mit csinál és előfordult, hogy drága készülékeset három helyen is beszereztek. Ha ezt tudtuk volna, azt mondtuk volna, hogy ez legyen nagy lbbor-müszer, ehhez lehet adni egy állandó kezelőt /ezt nálunk jelenleg egy tanársegéd csinálja, ami idejének nagy részét elrabolja/, A műhely, anyagraktár esetében ugyanez a helyzet. Itt van még az adminisztráció. Abban a szerencsétlen Helyzetben vagyok, hogy három éve két tanszéket kell vezetnem. Mit csinál az adminisztrátor? Saját magam győződtem meg, hogy egy tanszéken az adminisztrátornak maximum napi átlagosan egy óra dolga van. Tehát ha összevonnám a kettőt, ezt egy adminisztrátor bőségesen el fogja látni. Ha ilyen nagyobb egység van és az egy vezető felel azért, ÄÄg# egy közös adminisztratív gazdasági vezetés látna el mindent, akkor helyeisebb anyag- és pénzgazdálkodás volna lehetséges, mert még az a kis pénz is, amit egy-egy tan szék kap, külön-külön kevésnek látszik, viszont ha egyesitjük, sokkal jobban ki lehetne használni és többet lehetne proöukálni. Tehát feltétlenül helyesnek tartom ezt az elgondolást és minden erővel támogatom a fokozatos kiépítést. Amit a régi helyen vagyunk, amit lehet, már mcs t tegyünk meg, igy a könyv ár vonalán, esetleg bizonyos mértékig a műszerek vonalén, hogy mire átkerülünk az uj helyre, mehessen az uj szervezés.
