Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1970-1971 (HU-ELTEL 1.a.41-45.)

1971.04.16. - Bejelentések

szerepénél fogva lényegesen közelebb áll egy műegyetemhez, mint a joghoz vagy a filológiáihoz. Talán egészségesebb lenne tehát ebből a karból önálló egyetemet csinálni. Ami a kutatási perspektivát illeti: ha a TTK valahogy össze tud jönni a mű­egyetemmel, ez nemzetgazdaságilag sokkal hasznosabb dolog lesz, itt sokkal több a logikai egymásrautaltság, mint pl. a jogtudomány és a fizika között. Nagy Károly megjegyzi, hogy ez a gondolat már többször is fel­merült, és elképzelhető, hogy ebből egyszer lesz is valami. Marx György csatlakozik a Nagy Elemér által felvetett problémá­hoz. Ügy latja, hogy nagyon tékozlóan bánunk a jelenlegi lét­számkeretekkel is. Legtöbb külföldi egyetemen /s még nálunk is igy volt az 193o-as években/ az egyetemi tanáron kivül a tan­személyzet tagjai nem tekintik munkahelyüket végleges állásnak. Legtöbb helyen a munka ma is úgy folyik, ho^y van egy kutató­­csoportvezető, s az maga mellé kap egy csomo doktori disszertá­ciót készítő embert: ezek sokkal olcsóbban dolgoznak és többet hoznak ki. A gazdasági mechanizmus rákényszeríti az egyetemet a jelenlegi struktúra átszervezésére. Nagy Károly megállapítja, hogy a? oktatási kötelezettséghez egy viszonylag fix oktatói stáb kell. Marx György szerint a külső vagy a doktori disszertációt készí­tő ember van annyira használható, mint egy olyan nagyon gyö­keret eresztett ember, akit adjunktussá kell előléptetni, pe­dig 15 év óta nem tud semmit sem publikálni. Vannak, akiket nem lehet az egyetemről kitenni, mert ez becsületsértési ak­tusnak számitana. Legalább a jövő fejlesztést úgy kellene csinálni, hogy aki ennek során az egyetemre bekerül, ebben to­vábbképzésének egy részét lássa, és utána nagyon jó szakem­berként elhelyezkednetik kivül. Fenyves Ervin ezt nagyon jó gondolatnak tartja, de nem könnyű a megvalósítása. Magyarországon ugyanis az az általános köz­vélemény, hogy ha valakit az egyetemről kitesznek, az lebukott ember. A KFKI-nél három évig vannak fiatalok gyakorlati időre. Na°y Károly megjegyzi, hogy amikor dékán volt, évente egy-két embernek nem hosszabbították meg a gyakornoki idejét, nem lett belőlük tanársegéd. Fenyves Ervin szerint a tanszékek szívesen elkészítik a depart­­ment'n'ek úgy adminisztratív, mint pénzügyi, technikai és tudo­mányos tervét. Kéri viszont az Egyetem vezető szerveit, nagyon komolyan gondolkozzanak felsőbb szinten a szétválás kérdésein, készítsenek olyan javaslatot, hogy a TTK - minthogy ez a magyar tudomány, ipar, technika fejlődése szempontjából indokoltnak látszik - külön egyetem legyen. Ezt készítsék elő az egyetemi vezetők, ^a ez megvalósul, akkor azok a problémák is egysze­rűsödnek az elszámolás szempontjából, hogy pl. kk-munkákból kell fedezni az Egyetemi Színpad költségeit. Az Egyetemi Szín­padot ne a technika rovására támogassuk, hanem lássuk külön:

Next

/
Oldalképek
Tartalom