Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)
1969.11.17. - Határozatok, mellékletek
Szabad György egyetemi docens tudományos pályája. Szabad György 1924-ben Aradon született. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1950-ben szerzett történészlevéltáros oklevelet. 1949-1951 közt a Magyar Országos Levéltárban teljesített szolgálatot, előbb gyakornokként, majd önálló levéltárosként, mint a dualizmuskori gazdasági minisztériumok anyagának szakreferense. 1951-ben jelentek meg első agrártörténeti tanulmányai. Ugyanebben az évben aspiráns lett, 1954-ben pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Uj- és Legujabbkori Magyar Történeti Tanszékének adjunktusa. 1950 óta ugyanott docensként működik. Tagja az MTA Agrártörténeti Bizottságának, több tudományos egyesület vezetőségének és szakfolyóirat szerkesztőbizottságának. 1955-ben védte meg "A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra" cimü kandidátusi értekezését, amely könyvalakban 1957-ben jelent meg. Ezt a monográfiát a Századok /1960. 4. sz./ recenzense "a felszabadulás utáni történeti irodalmunk legjelentősebb termékei közé” sorolta. Tanulmányok sorában foglalkozott a társadalmi struktúra, az agrárfejlődés, az ár- és hitelviszonyok problémáival a polgári átalakulás korszakában, az abszolutizmus válságának kérdéskörével, az angol "hatalmi egyensúly" - politika magyar vonatkozásaival, az olasz-magyar viszony egykorú fejleményeivel, Kossuth, Széchenyi, Teleki László és Vajda János pályájának egyes fordulataival. Egyetemi oktató-nevelő munkájában a XVTII-XIX. századi magyar történet alapkérdéseivel foglalkozik, középpontba állitva a feudalizmus válságának és a polgári átalakulásnak a problematikáját. Szerzője az 1964-ben megjelent "Magyarország története" cimü kétkötetes kiadvány 1849-1890 közti fejezeteinek. Az általa irt fejezetekről szólva a Századok kritikusa / 1987« 1-2. sz. / többek között ezt irta; "Az Qgjcs osztályok további belső rétegződéséről, anyagi és jogi helyzetéről nemzetgazdasági szerepéről, életmódjáról és végül, de nem utolsósorban, tudatáról 9244
