Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)

1970.02.20. - 1. A fizikai dolgozók gyerekeinek helyzete egyetemünkön

a szinten megbeszéltük és kész. Többen is mondották, hogy az anyag felrázza a lelkiismeretet, Weltner Andor azt mondotta, hogy szivhez szóló stb. Nyilván nem készítőinek érdeme *sx, ha­nem a tények “érdeme”, hogy szivhez szóló. Ezt a jellegét ne­künk politikailag, emberileg, erkölcsileg ki kell használnunk az Egyetem egész viszonylatában. Nem érdemes azon vitatkozni, hogy megtárgyaljuk-e az anyagot tanszéki szinten vagy nem. Szerintem meg kell tárgyalni. Nemcsak azért, mert az Egyetem alapegységei a tanszékek, hanem meg kell tárgyalni még akkor is, ha biztosak vagyunk benne, hogy a tanszékek most nem fognak az anyag megtárgyalása után egyszerre másképpen dolgozni. De ha elérjük az anyag megtárgyalásával, hogy az egyes tanszékeken legalább néhány ember lelkiismerete egy kis&é felébred és kis területén többet tesz annak érdekében, amiről szó van, mint eddig, akkor - azt hiszem - már eredményt értünk el. Az anyagot tehát ki kell vinni, nem a pártszervezet szintjére, hanem a tanszékek keretében való megtárgyalásra, de a pártszervek has­sanak oda, hogy a párttagokon keresztül ennek a kérdésnek politikai része kellő súlyt kapjon. Ettől függetlenül, ha a. pártszervezetek napirendre akarják tűzni, ez az ő feladatuk, de azt hiszem, a tanszéki megtárgyalás el nem kerülhető, már­­csak az anyag propagandisztikus jellege miatt sem. Egy-két részletre is kitérnék. Szó volt a lemorzsolódásról, ami nem került be az anyagba. Lehet, hogy utólag egy-két mondatot még beleszúrunk a végleges anyagba. Ez a kérdés azonban szán­dékosan nem került be, mert nem láttuk ezt olyan éles problémának legalábbis a Bölcsészkar és a TTK viszonylatában, ügy látszik, hogy a Jogi ^árnál más a helyzet, és ezt be kell venni az anyag­ba. De bizonyos vonatkozásban ezt az anyagban érintettük is, amikor azt mondottuk, hogy általában anyagi okai vannak annak, hogy a fizikai dolgozók gyermekei nem tudják befejezni az egye­temet, és nem tanulmányi okai, hiszen a tanulmányi eredmények kb. azonos szintűek. Amikor ezt leirtuk, akkor már a lemorzsoló­­dás problematikájában lényegében leszögeztük álláspontunkat. Nagyon örülök, hogy a vita végén rektor elvtárs és Kirschner Béla is utalt arra, hmit a felszólalások egy kicsit elengedtek maguk mellett. Nagyon fontos körülmény, hogy a fizikai dolgozók gyer­mekeinek tanulmányi eredménye a mi Egyetemünkön - de ez még a debreceni anyagból is kiviláglik - nem rosszabb, mint a nem fi­zikaiaké. Fontos azért is, mert akármennyire nincs származási kategorizálás és aszerinti felvétel, azért mindig segítettük a felvételeknél a fizikai dolgozók gyermekeit és bizonyos alsó kategóriákban ezekből válogattunk, tehát néha alacsonyabb pont­­számmal is bejutottak az egyetemre a fizikai dolgozók gyermekei, és ez mégsem rontotta le az előmeneteli arányt* Tehát alacsonyabb pontszámmal kerültek be és eredményük mégsem rosszabb. Ezt csak azzal tudom magyarázni, hogy ezeknek a gyerekeknek érdekében vol­taképpen soha semmiféle közreműködés nem történik, ezek tehát reális pontszámok. A másik oldalon esetleg nem mindig reális a pontszám. Nem hiszem, hogy ilyen szempontból az Egyetemen kor­rupció lenne - szó sincs róla -, de azok a ponts?ámok reálisak, amelyeket a fizikai dolgozók gyermekei Kérnek el. Egy másik vo­natkozásban is nagyon lényeges ez a kérdés,. Annak ellenére, hogy a mi társadalmi rendszerünkben ezeknek legalább hátrányba nem volna szabad kerülniük s a tanulmányi eredményekben felveszik a

Next

/
Oldalképek
Tartalom