Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)

1970.01.19. - 1. A tudományos munka helyzete és lehetőségei az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

bizonyos változtatása érdekében. Például a kollektiv munkákra vo­natkozó megjegyzés ma már nem egyszerűen csak általunk kifejtett óhaj, hanem a készülő uj rendeletben helyet is fog kapni. Van egy olyan nagy óhajtás, hogy el kell dönteni, hogy ki fogja finanszíroz­ni az egyetemi tudományos kutatásokat, hogyan oszlik meg ez a fi­­nanszirozás a MTA és a MM között, és hogy egyáltalában az oktatói létszám emelésének és a tudományos utánpótlás biztosításának, ezen­kívül a megfelelő adminisztrativ erő biztosításának többletköltség­kihat ásaitüi hogyan fogja az államháztartás biztosítani? Ezek tel­jesen nyitott kérdések, mégis, ha valamilyen mértékig is konkrété akarunk tárgyalni ezekről az ajánlásokról, úgy gondoltuk, hogy szükséges igényeinket, ha hozzávetőlegesen is, ebben a tekintet­ben is elmondani. Kürschner Béla; egyetértek a Köpeczi elvtárs által elmondottakkal. Megjegyzem, hogy az anyag elkészítésénél bizonyos mértékig támasz­kodtunk a taggyűlések és a pártcsoportok munkájára és azokra az elképzelésekre is, amelyek ezt megelőzően és közben bizonyos fó­rumokon megfogalmazódtak. Természetesen a kimunkálás a jövő fela­data. Erre az adott keretek között nem is lehetett vállalkozni, és ezért csak bizonyos iránymutatásra próbáltunk szorítkozni. A fela­datok megoldása még jórészt előttünk van. Amennyiben egyetértenek az általunk elképzelt irányelvekkel, azok támogatását kérjük, természetesen ki lehet még bőviteni ezeket az elveket. Mi néhány olyan jellegű kérdést- is felvetettünk, amely­nek megoldása nem kizárólag egyetemi erők feladata. így pl. uj ku­tatócsoportok, esetleg uj státusok beállítása nem egyszerűen tőlünk függ, de ha ebben az irányban mozgunk, ha erre felhatalmazást ka­punk, ez azt is jelenti, hogy hathatósabban tudunk fellépni e kér­dések megoldása érdekében. A kérdések során: Arató Endre Többször szerepel az Írásos anyagban a kollektiv tudomá­­ayos munka fogalma. A társadalomtudományok vonatkozásában mit kell ez alatt érteni? Fel lehet ezt úgy fogni, hogy a tízkötetes magyar történet kollektiv munkát jelent, s itt nincs is probléma. Ugyan­akkor - nagyon helyesen - szerepel a kollektiv munka kapcsán a ku­tatómunka. El tudom képzelni, hogy az is kollektiv munká, hogy a kutatócsoportban dolgozó kutatók egy bizonyos terv alapján egyéni munkát - társadalomtudományi munkát - végeznek, és ez nem tükröződik egy egységes szintézisben. Kérdezem, hogy ez kollektiv munkának tekinthető-e? Ez a probléma szorosan kapcsolódik az anyagban fog­lalt elvi kérdésekkel. i /• Furka Árpád: Az Írásos anyag 3. oldalának alján az van , hogy a 764 tanár, docens, adjunktus és tanársegéd közül 349-nek van kandidá­­tudi vagy doktori fokozata. Kérdezem, hogy az egyetemi doktorátus nincs ebben benne? Köpeczi Béla: Külön van felsorolva a következő oldalon: 176 fiata­­labb oktatónk szerzett egyetemi doktori címet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom