Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)
1970.03.27. - Határozatok, mellékletek
Előadói javaslat ü művelődeaúgyi mözlöny 1970. február 3-i szamában az ELXE XI, az. ka&yar irodalomtörténeti Tanszékére meghirdetett egyetemi tanari alxasra egy paxyazat érkezett; Czine kihaxy egyetemi docensé. 1929-ben született nyírmeggyesen, tiz gyermekes juhaszcsalddbáL, A azegeny paraszti gyermekek utján polgárin tanítóképzőn at jutott el az egyetemre a f ex s zab adui. as után, Az Eötvös kou-xegium tagjaként a budapesti bölcsészkaron szerzett i953-ban magyar-történelem szakos tanári diplomat. .Aspiráns evei után az UJ HAEG c. f'oryóirat szermesztősegeben /1953-Í956/j wajd az IrodaromtÖrteneti Intézetben dolgozott /l956~l9é4/, 1964 februárja óta az EX TE IX. számú kagyar írodaxomtölteneci Xőrszemen docens, kandidátusi disszertációját kérjez ^si^nond ut.ia a rorrodaimakig cimen 19őG-ban vedte meg. Azért a művéért amademioi jutalommal, mrltjjcunX.jaunkasv^ág^rfc- pedig József Attila- és SZOI-dijjal tüntették ki. kint irodai.Oui’córtereszt a nuszaaik szazad magyar iroaaimanak mindegyik korszaka s minden jéxentős axkotója érdekli, vonzza. De ebben a sokrétűségben iue^is Von e0</segl kUtatusaiboa az na,y üröixseget kivonja tovább lOxytatni: magyarság es emberseg, magyarsag es haladás huszadik szazad! szintézisének megvalósulási formait keresi. Ezért rogxalkoztatja kua-önös súllyal Ady es jnóricz, József Attila s a népi Írók mozgalma, Valamint a í'elszabadmas után kibomló szocialista irodaxom. regjeiéntősebb müvében, kóricz ZsigmondrdL irt monográfiájában a művészi fejlődés kérdéséit középpontba allitva mutatja be benne, miképp ötvözte egybe kóricz - épp Úgy, mint Ady - a hagyományos protestaió-ku.rucos magyar történelmi-népi ellenzékiséget az uj huszadik századi, vezérlő eszmevexí a forradalom gondolatával, kijelölve ezzel a jelenkori magyar szexxemi fejlődés egyik fő irályát. Tudományos munkásságának másik vezető gOadoiata: a magyarság bovatartozasanak a tudatosítása: a kelet-Európában való gondolkodás. Eaturaxizmusról irt könyveben pl. világirodalmi látókörrel, szelesen dokumentärva bizonyltja be, miképp alakultak at a sajátos keleteurdpai viszonyok között a nyugatról, jött szellemi oltások, s miképp vált itt pl, a naturalizmus égj nagynotasu, világirodalmi rangú s a világíejlődest is bexoxyasold realizmussá, nem utolsó sorban ez a melet- Eurdpaban Való gondoxkoaas, kexet-európui öntuaat teszi Czinét képessé arra, hogy észrevegye a huszadik századi magyar irodalom világirodalmi szempontból is jexeutös, - világirodalmi rangot adó - sajátos vonásait /pl. realizmus, forradalmi*ag, üurmómia-i&eay stb./, s azokat aiiitsa középpontba iramaiban. Mint tanár, igényességével, iexkeszuitsegevei hat elsősorban a tanítványaira, Eemcsak irasain - oktatói magatartáson is érződik, hogy e&yiitt van náxa teaetoeg, tudományos igény es munkaszeretet. Példája mutatja: u legjobb neveiő mindig a jó tudás, kollégiumainak, éppúgy, mint Írásainak többletérteket ad szép magyar nyelve. Eemosak tanítja s érti az irodaimat; de szépen, irodalmion is tud szólni róla, . / * ^02
