Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1968-1969 (HU-ELTEL 1.a.32-35.)
1969.07.03. - Határozatok, mellékletek
16 -történik a nem tanár képzéssel, és sokszor olyan hallgatókat kényszeritünk tanári diploma megszerzésére, akik nem óhajtanak tanárok lenni. A tanárszakos hallgatók szakmódszertani felkészítésére a jövő . ben sokkal nagyobb gondot kell forditani. A szakmódszertani órákat - amennyire a káderviszonyok megengedik - intenzivebb, hatékonyabb kiscsoportos oktatás keretében kell megtartani. Az úgynevezett szakmódszertani szemináriumok helyett a je-r löltek felkészítését teljesen a vezető tanárra kell bizni* Az V. éves tanárjelöltek iskolai munkáját és egyetemi elfoglaltságának lehetőségeit és feladatait pontosan körül kell határolni és a túlnövéseket ki kell küszöbölni, hogy az egyik munka ne menjen a másik rovására. Az Egyetemnek nagyobb segítséget kell adnia a tanárjelöltnek a szakdolgozat téma-., jának kiválasztásához, hogy a dolgozat elkészítése ne menjen az V. éves tanítási gyakorlat rovására. A gyakorló iskoláit pedig a félévenkénti kötelező 12 óra tanítási gyakorlatot, illetve a 18-2o óra /összes/ iskolai elfoglaltságot arányosan osszák el úgy, hogy egy vezető tanárhoz félévenként lehetőleg p-nál több tanárjelölt ne legyen beosztva. A vidéki gyakorlatok nem hozták meg a kívánt eredményt. A tanárjelölteknek csak kb. 5o%-a ment vidékre, azok is leginkább haza, vagy nagyobb városokba /Győr, Sopron stb./, ami nem jelenti igazán a ’’vidéket”. Ezért a vidéki gyakorlat fakultatívvá tétele célszerű. Az elmúlt tanévben 651 tanárszakos hallgató végzett tanítási gyakorlatot, részben a gyakorló iskoláinkban, részben pedig külső vezető tanárok mellett. 1969. február 3-tól ' 22-ig 344 hallgató /54 %/ vett részt külső /vidéki/ tanítási gyakorlaton. A vezető tanárok véleménye szerint a jelöltek szakmailag jól felkészültek,.munkafegyelmük, a. pedagóguspálya iránti érdeklődésük megfelelő. Gyakorlóiskoláinkban 86 tanulócsoportban 2984 általános- és középiskolai tanulót oktatnak, A tanárok eredményes, jó