Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1968-1969 (HU-ELTEL 1.a.32-35.)

1969.05.16. - 2. Előterjesztés P. Kovács Ferencné Wittmann Gizella kitüntetéses doktorrá avatására - 3. A bölcsészettudományi és természettudományi karok tantervi javaslatai

nem fogadtak el. Lengyel Bélának a követelményrendszer kidolgozásával kapcsolatos munka tekintetében eljárási problémája, hogy vannak MM szakbizottságok is, ezek kidolgozzák a szigorlati, az államvizsga követelmény rendszerét, s ott értékes és eredeti ötletek is támadnak /például, hogy a szigorlati és államvizsgabizottságok tagjai a másik egyetemről kerüljenek ki. Kérdés, hogy ha ma az ET eldönti a kérdést, mit tárgyal holnapután az MM-szakbizottság. A nemtanárszakokra szeptemberig kell a követelményrendszert jóváhagyni, pedig előbb ide kellene tenni a MM ajánlását* Nincs szinkron a menetben*

Lengyel Béla egyébként nagyon egyetért az egész előterjesztéssel. Ami munkát lent végeztek, azt alaposan és meggondoltan végezték el. Mégis előhozza, hogy a vegyész és fizikus szakon megbizást kaptak a többlépcsős rendszer kidolgozására, ezt több tanácskozás után kialakították, előterjesztették, erre azonban csak egyetlen reakciót kaptak a rektortól, azt, hogy az óraszámot még tovább kell csökkenteni. Ezt megtették, és most Lengyel Béla ennek a háromlépcsős képzésnek semmi nyomát sem látja, ami nem fog nagy lelkesedést kelteni a javaslat kidolgozóiban. /A harmadik lépcső a tudományos továbbképzés lett volna, amely egyetemi doktorátussal zárulna. / A műszaki egyetemeken alkalmazott tudományokat tanítanak, mindkét vegyészkaron a háromlégcsős képzésre történt javaslat, s ezt a SffiA meg is fogja vitatni. Műegyetemeken üzemmérnök^ oklevelesmérnök, doktorátussal biró szalmérnök a három lépcső. Ez ott megy. ügy látszik, hogy ott a tudományt szivükön viselik, mert erre tesznek lépéseket. Rendkívül sajnálatos, hogy ez a kérdés itt elsikkadt. A BOA közgyűlésén az egyik felszólalás aggodalmát fejezte ki, h gy az egyetemi tudományos képzés lehetetlenné válik, s elhangzott, hogy milyen kevés a tudományos céltámogatás á MM-től az egyetemek felé. Tehát olyan a kép, mintha nálunk a tudományos továbbképzést, a tudományos munkát megint csak háttérbe szorítanánk, mint az elmúlt évek során hosszú ideig történt.

Lengyel Béla szeretne választ kapni, hogy az említett javaslatnak mi lett a sorsa. Ha elvetették, helyes lett volna, ha erről még az ET-ülés előtt az érdekelt kart és a szakbizottságokat tájékoztatták volna.

A 12, határozati pont bölcsész szemlélet jellegét viseli magán, ázt Írja elő,hogy a diplomamunka témáját már a 6. félévben ki kell adni és a 8* félév előtt arról be kell számolni. Sz a'természettudományi karokon teljes lehetetlenség, mert ott a 6. félévben a hallgatók még nem is jutottak el odáig, hogy valamennyi szaktárggyal megismerkedjenek. A természettudományi karokon a szakdolgozat értelme és értéke éppen az, hogy a dtplomaterves a tanszék olyan kutatási munkájába kapcsolódjék.be, amely éppen akkor aktuális, és abból vállaljon egy résztémát. Ezt egy-két évvel előbb nem lehet megmondani, a hetedik félév vége előtt nem kristályosodik ki, hogy a hallgató mire fog specializálódni. Az előterjesztés kategorikus fogalmazását tehát Lengyel Béla határozottan ellenzi, A természettudományi karokon a nemtanárszakokra külön megoldás kellene: a szakdolgozat kérdésében döntésre csak a 7-8. félévben kerüljön sor»

Kádár Miklós szerint a "tanterv" kifejezés két részből áll: követe&ményrögzitésből és a tanrend rögzítéséből, amely utóbbi meghatározza az egyes diszciplínák óraszámát és vizsgafajtáit. Most a