Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1968-1969 (HU-ELTEL 1.a.32-35.)

1968.12.06. - 1. Az egyetemek és egyetemi jellegű főiskolák irányítási és szervezeti kérdéseiről, a tanulmányi fegyelmi és vizsgaszabályzatról szoló minisztériumi tervezet vitája

- 13 -Kisfaludy Gyula egyetért Király Tiborral. Itt a KlSz részéről nem állami feladatokról van szó, hanem bizonyos területeken való együttműködésről, arról, hogy az állami vezetés a hallgatókról való döntéskor optimális információk birtokába fusson, amelyek^ a hallgatók érdekeivel is egybevágnak. A KISz-en belüli demokrá­ciát úgy kell kiépiteni, hogy azok a választott hallgatók kerül­jenek be a különböző testületekbe, akik a hallgatók véleményéaek birtokában vannak. Alsó szinteken is rendkivül fontos az együtt­működés , és amig a tanszék Is tanszékcsoport joga nem tisz­tázódott, nehéz arról beszólni, hogy magasabb szinten a KISz-nek milyen együttműködési szerepet lehet biztosítani. A tervezet je­lenleg még ingatag talajú. Kirschner Béla közli, hogy a PB hosszas bizottsági munka alapján két Ízben is foglalkozott ezzel a kérdéssel és a vonatkozó anyag rendelkezésre áll. Jogszabályban elsősorban az együttműködési területeket és a meghallgatás vagy egyetértés jogát kellene biz­tosítani. Nagy egyetempolitikai kérdésekben biztositani kell széles rétegek meghallgatását. Nagyon fontos a KISz-nek az egyes tanszékekkel való kapcsolata és számára bizonyos kérdésekben a meghallgatás vagy továbbmenő jogok biztosítása. Elképzelhető, hogy bizonyos hallgatói közösségek választott tagjai tartanák ezeket a kapcsolatokat. Polinszky Károly rámutat, hogy a tervezet egy-két helyén ez már igy is van fogalmazva. Karvasz Gyula szerint nem véletlen, hogy a tervezet a képviselet szintjen foglalkozik a KISz problematikájával, de ezt egy-két vonatkozásban konkrét utalásokkal gazdagítani lehetne. Az ala­csonyabb szintű szervekben /pl* szakbizottság/ szintén szükséges­nek látszik a IÍISz képviselete. Polinszky Károly közli, hogy a szabályzat ezekben a vonatkozá­sokban pontosításra kerül. Az ET meghozza 8/. sz. határozatát. 9/ Polinszky Károly helyesli, hogy a szabályzat vonatkozó része logikusan azzal kezdődjék, hogyan lesz valaki egyetemi hallgató. Az ET meghozza 9»/ sz. határozatát. lo/ Polinszky Károly a feltett a/ ponttal egyetért. A b/ pont a vizs­gaszabályzatba kerül, s egységes jegyátlagszámitás lesz. A c/ pontra a miniszterhelyettesnek az a nem végleges véleménye, hogy automatikusan senkit se zárjanak ki az egyetemről. Egyed László és Király Tibor szerint a szóbanlévo esetben legyen a kizárás automatikus, de fellebbezési lehetőséggel. Polinszky Károly azzal egyetért, hogy ha automatikus is a ki­zárás »kulonkerésre legyen meg az újbóli megvizsgálás és a kegyelemgyakorlás lehetősége. A d/ pont tekintetében az a vélemé­nye, hogy az egyetemi, kari , ill. szak-tanterv Írja elő a köve­teimé nyr ends z ért és ezen belül döntse el, hogy mely órákra teszi kőtelezővé a látogatást. A sablonokat el kellene kerülni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom