Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1968-1969 (HU-ELTEL 1.a.32-35.)

1968.12.06. - 1. Az egyetemek és egyetemi jellegű főiskolák irányítási és szervezeti kérdéseiről, a tanulmányi fegyelmi és vizsgaszabályzatról szoló minisztériumi tervezet vitája

jogokat, s ne lehessen helyette mást küldeni az ülésre, mert ez antidemokratikus.

Kirschner Béla megállapítja, hogy a karokon legtöbb fenntartás ezzel a kérdéssel kapcsolatban volt. A kari tanácsot feltétlenül ki kell egészíteni a demokratizmus elvének alkalmazása érdekében. fagyon határozottan kellene megmondani, hogy mely feladatkörök kerülnek a kari tanácshoz. Egy olyan jellegű operativ szervre is szükség volna, amely a kari tanács két ülése között a kari tanácstól kapott felhatalmazás alapján közvetlenül segitséhet nyújtana a dékánnak.

Névai László Király Tibor elgondolásával ért egyet: különféle megöldásokra van szükség az egyes karok szerkezeti jellegétől és létszámától függően is. A tervezet nem egészen tökéletesen t krözi, hogy a kari tanácsnak kétféle tagja lehet: egyes oktatók beosztásuknál fogva tagjai, mások választás útján; előbbi minőségükben minden tanszékvezető, esetleg nagyobb létszámú karoknál csak a tanszékcsogortvezetők, a jogi karokon azonban ezenfelül a nem tanszékvezető professzorok is. Beosztásuknál fogva legyenek a kari tanács tagjai a társadalmi szervek megjelölt képviselői,

Polinszky Károly ezt úgy fogalmazná, hogy : ne beosztásuknál fogva, hanem az illető szerv által delegált módon.

Névai László szerint pl. a pártszervezet titkára tisztségénél fogva' lesz a kari tanács tagja. A kari tanács választott tagjai lennének az egyes oktatói kategóriák képviselői. Ami az ojtatói értekezleteket vagy kari közgyűléseket illeti: ezek inkább ünnepélyes jellegű rendezvények lennének és nem is szervek. Kérdés, hogy ezeknek operativ jellege is lehet-e meghatározott kérdések megtárgyalása céljából, ^em lenne szerencsés, ha a kari oktatói értekezletek választanák a kari tanácsba a többi oktatói kategória képviselőit; sokkal helyesebb, ha maguk az egyes kategóriák választják képviselőjüket maguk közül, helyes lenne a kari tanács kizárólag véleményezési és tanácsadói természetű jogkörét a döntési jogkör irányában fejlesztei. A kari tanács véleményező jogköre bizonyos kizáró jellegű ténykedést is jelent: pl. a kari tanács véleményezésében nem szereplő személy nem is jöhet szóba a felső szerv általi kinevezéseknél. Ez nagyon helyes.

Lasztity Simon hiányolja, ho^y a tervezet nem szól a szakbizottságok összetételéről, funkciójáról stb. Javasolja, hogy a szakbizottság összetételében ugyanaz érvényesüljön, mint a kari tanácsnál és egyéb szerveknél. helyes, hogy a kari tanácsnak és a szakbizottságoknak tagjai legyenek a tanszékvezetők és a szakbizottságok titkárai is, ha nem tanszékvezetők. A hatékonyság és a demokratizálás szempontjainak azonban nem felel meg, hogy az összes egyetemi tanárok a szakbizottság tagjai legyenek, mert ez túlzás. Szabályozni lehetne, hogy egy keretszámon belül az egyes oktatói kategóriák egymáshoz viszonyított arányszáma milyen legyen, hogyan történjék az ilyen választáshoz a jelölés. Az lenne helyes,.ha az egyes kategóriák képviselőit ugyanaz a testület választaná. Ha a közgyűlésnek megvan a választási joga, akkor