Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1968-1969 (HU-ELTEL 1.a.32-35.)
Függelék
- 5 -Csokonai nagy elbeszélő költeménye e Csongor ós Tünde. Csokonai egy hetes leeséssel tér vissza Debrecenbe. Itt szeretnék kitérni saját véleményeure: ezért a késésért kizárták a kollégiumról. Tankönyveink ezért a kollégium elmaradott feudális légkörét bírálják, pedig na is úgy szól az iskolai rendtartás, hogy 3o óra igazolatlan hiányzás azonnali kizárással jár együtt! Materialista gondolatok is találhatók varsóiban. Non hisza a túlvilágban: ... a szomszéd pár öltömet”. Az anyag megmaradásán k gondolata! Ekkor megjelenik a Jóság szelleme ós megfiatalítja'a vén Dorottyát, gyönyörű ifjúvá serdül, ós boldog lesz a karnevál herceggel. Megirja Tcnpcfői főszereplésével saját hiábavaló próbálkozásait. És ha a föld dübörög - mert ez tény - hát a költőnek szólni kell. Csokonai az 1825-?V-3S kassai országgyűlésen mecénást keres. A feudalizmust bírálja, azt a feudalizmust, amelyben az egyik'ember mulatozik a Balaton partján, s a másik éhezik. S az a lány, akit szeret, nem lehet az övé, mert nincs pénze. A magányossághoz einü vers alapgondolata tekintetében egyetért a szabadság jelszavával, melyet Szerb Antal fogalmazott meg: Vissza a természethez! Amilyen széles fázison pengette húrjait, olyan szektánsan is dalolt. Csokonai már a magyar föld mehóben piheni zavaros idejének fáradalmait. Az özvegy Karnyómc és a Vén kurafiak c. színmüveiben a mulatozó, tivornyázó, affaktálós vénkisasszonykáit a gúny 6s irónia segédeszközeivel állitja humoros szánalomra méltó helyzetekbe. Mikor a franciák az Encyklopédiát szerkesztették, 'h-önittas mámorban hirdették .az esz erejét, akkor nálunk a feudalizmus sötétsége és elmaradottsága uralkodott Mária ^orériával karöltbe. Csokonai Csapó Atelka kezet az osztálykorlátok miatt non tudja megkapni. Csokonai első nagy müvében, a Zalán futásában a nemesi nemzet ébresztését tűzte ki colul. Csokonai idejében az emberek magyar ruhában jártak, az utakon minden elképzelhető dolgot megcsináltak, ha tudták róla azt, hogy magyar. A magyarságot túlzásba vitték. 'Kivül ur y:.rok voltak, belül azonban a romlott feudális légkör uralkodott. Dorottya egy vén kisasszony volt; aki nem tudott férjhez menni, pedig neki igazán mindegy veins, hogy ki az. Szegény Zsuzsi a táborozáskor c. verset egy huszárkapitány meg is zonésitetto, A Tempói6i mósii: e rejlője Kutyaházi, aki Olaszországból jön vissza. I
