Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1966-1967 (HU-ELTEL 1.a.27-29.)

1967.04.14. - 2. Bejelentések (kitüntetések, díjak)

J Q ,g y z ő k ö n ,y v. Költ Budapesten 1967o március 20-án, a Vegyész Szakbizottság ülésén. Jelen vannak; a Szakbizottság tagjai. Górecs Árpád, Lásztity Simon és ■Golfran Ervin kivételével«* Tárgy; A Kolloidlcéniai és Kolloidtechnológiai Tanszékre meghirdetett egyetemi tanári állásra beérkezett pályázat elbírálása. A Kolloidkémiai és Kolloidtechnv ógiai Tanszékre a Művelődésügyi lönyben 1967 február 15.-én meghirdetett egyetemi tanári állasra KOLERÁM ERVIN tszv. egyetemi docens nyújtott be pályázatot. A p alakilag az előirt feltételeknek mindenben megfelel. Köz— ályázat KOLFRAM SRVIN 1925-ban Budapesten született. Tanulmányait Karunkon^foly­tatta és 19^7-ben vegyész!, majd 1949J-ben 51 summa cum laude” minősítésű bölcsészet doktori oklevelet szerzett. 1947 óta Egyetemünk Kolloidkémiai és Kolloidtechnológiai Tanszékén dolgozik mint dijtalan, majd dijas gyakornok, tanársegéd, adjunktus, 1962 augusztus l.-e óta pedig mint tanszékvezető docens. 1958-ban és 1959-től 1962-ig fizetésnélküli sza­badságon volt és ez időszakokban az NDK Felsőoktatásügyi Államtitkár­ságának meghívására a drezdai Műszaki Egyetem Kolloidkémiai Intézeté­ben működött mint vendégtanár, az Intézet vezetése és oktatási munkájá­nak újjászervezése céljából. A kémiai tudományok kandidátusa fokozatot 1958-ban, a doktori fokozatot 1966-ban nyerte el. 1959-bon a drezdai Műszaki Egyetem egyetemi magán­tanárrá habitálta. Nyelvismerete; német, francia és angol. A Pedagógus Szakszervezet tagja, 1956-ig az MDP tagja volt. Kolfran Ervin oktató-nevelő mun úja 20 év óta megszakítás nélkül a kolloidika területére esik. Koli ,idikát adott elő Kárunkon korábban a biológia-kémia szakos, 1962 óta vegyészhallgatóknak. Különféle gyakor­latok vezetésében vett részt? jelenleg a szaklaboratóriumi gyakorlato­kat vezeti. Kolloidika előadást tartott ezen kivül az Állami Műszaki Főiskolán, a BME esti to„gozatán és a KLTE Természet tudományi Karán. Te­vékeny részt vett a reform előkészítésében, kidolgozta tárgyának prog­ramját, melyhez 700 oldalas egységes.jegyzetet irt. E jegyzetet az or­szágos vita igen pozitiven értékelte. Oktatómunkáját a kolloidika uj szemléletű feldolgozása^ a.z alaposság, a hallgatókkal való közvetlen foglalkozás, a. szakmai és emberi nevelésre törekvés jellemzi. Tudományos munkássága főként három témakör köré csoportosul. A poptizá­­ció kinetikai vizsgálata kapcsán a folyamat hőmérsékleti függésének mé­rése utján elsőizben sikerült meghatároznia az adszorpciós és disszo­luciós peptizáció aktiválási energiáját. Vizsgálta a diszperz-rendsze­reknek a hidrogén-peroxid bomlását katalizáló hatását és tisztázva a kolloid hidrolizisternékek szerepét, bevezette az autoheterogén kata­lízis fogalmát. A harmadik fő témakörben uj me^világításba helyezte a folyadék-adhézió és a nedvesítés problematikáját es elsőként számí­totta ki nedvesitési adatok alapján az oldott tenzid-molekulák határéi— adszorpcióját és a polimerek felületi feszültségét. Ez utóbbi témakör­ből irta meg doktori értekezését;, melyet a bírálóbizottság a kolloidika korszerű fejlesztése szempontjából alapvetőnek minősített. Tudományos munkásságát a melléklet dokumentálja, amely 52 dolgozatról és nagyobb munkáról, továbbá magyar'és külföldi tudományos tanácskozásokon tartott 18 előadásáról ad számot. Külföldön is értékelt tudományos munkássága biztosíték arra, hogy sikerrel fogja a jövőben is továbbfejleszteni a modern irányzatait a kolloidikának, melynek a Buzágh-iskola folytán nemzetközileg is nyilvántartott klasszikus hagyományai vannak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom