Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1964-1965 (HU-ELTEL 1.a.24.)
1965.06.01. - 3. Az egyetemi ifjúság erkölcsi-politikai arculata az oktató nevelő munka tükrében
Előadói .jelentés» Az Eötvös Loránd Tudómányegyetem a Müv.Közlöny 1965» április 15-i számában pályázatot hirdetett osy, a Bölcsészettudományi Kar Középkori Egyetemes Történeti Tanszékén betöltendő docensi állásra, A pályázati feltételek között szerepel az egyetemi reform kívánalmainak megfelelően a késői középkor és a korai újkor /felvilágosodás/ problematikájának művelése, A hirdetményre két pályázó jelentkezett: H.BALÁZS ÉVA egyetemi adjunktus és KULCSÁÉ Zsuzsanna,, a Gondolat könyvkiadó felelős szerkesztője, H.Balázs Éva 1915-ben született. Egyetemi tanulmányait a budapesti Bölcsészkaron latin-történelem szakon végezte, egyetemi doktori diszszertációját Kolozs megye kialakulása címmel irta, 1959-ben nyomtatásban jelent meg.A doktorátus után az Államtudományi Intézet külső munkatársaként két évig település- és nemzetiségtörténettel foglalkozott, a felszabadulás után a budapesti egyetemen mint óraadó működött, 1947-ben az akkor alakuló Pedagógiai Főiskola történet tanára lett? 1949-ben pedig a Történettudományi Intézet munkatársa. Közben évekig a Középkori Magyar Történeti Tanszéken megbízott előadó, 1955-54» tanévbén pedig másodállásu adjunktus ugyanott, 1961 szeptemberétől mint adjunktus a Középkori Egyetemes Történeti Tanszéken működik, szemináriumokat vezetett, önálló kollégiumokat tart a nappali, esti és levelező hallgatóknak. Tudományos munkásságának, területe kezdetben a településtörténet, ami később a parasztságtörtónetbe? majd pedig általában a társadalomtörténetbe nőtt át. Ezekből a témákból forráskiadványai, tanulmányai, jelentek meg, A későbbiekben a 18,századi magyar és osztrák történelemmel foglalkozott behatóbban, ezekről a kérdésekről tanulmányai és az egyetemi tankönyv-ben fejezetei jelentek meg. Kandidátusi disszertációját "Berzeviczy Gergely? a reformnolitikus”cimmel készítette el és 1964 decemberében megvédés céljából, benyújtotta. Ugyanez a 49o oldal szövegből és 26o oldal okmányfüggelékből álló kézirat az Akadémiai Kiadónál másr lektorálásra is kezűit, a lektorok különösen az ourq&i szabadkőművesség kérdésének kidolgozását értékelték pozitiven.Tudományos munkássága és egyetemi gyakorlata különösen megfelel azoknak a konkrét követelményeknek, amelyeket az egyetemi reform a Középkori Egyetemes Történeti ‘fanszék feladatául előir. Mint a szakbizottság előadója pályázatának elfogadását ajánlom a bizottságnak. Kulcsár Zsuzsanna 1912-ben született, egyetemi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte magyar,német és történelem szakon, 1947-ben egyetemi doktorátust szerzett egy, a pángermán mozgalomról készített disszertációjával, 1949-ben a Történettudományi Intézet tudományos kutatója, 1952.ben a szegedi tudományegyetem docense lett, már ezt megelőzően a budapesti ós a szegedi egye-ómen mint előadó működött a középkori egybemos történelemből. 1957-ben fegyelmi eljárás után budapesti középiskolába helyezték át. 1965. óta a Gondolat Könyvkiadónál működik. Közben elkészítette kandidátusi disszertációját a kathar eretnekség elterjedésének kérdéséről és ezzel kandidátusi fokozatot nyert. Igen nagyszámú publikációja van, amelynek azonban megítélésem szerint inkább népszerűsítő jellegűek és a monográfiák formai, kellékeit is nélkülözik. Hosszabb időn keresztül nem specializálódott a középkori történetre? hanem az 1950-os évek során legujabbkori kérdéseiéről is publikált* Annak ellenére, hogy korábban egyetemünkön is használatban lévő középkori egyetemes történeti jegyzetet készített és a középkori
