Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1964-1965 (HU-ELTEL 1.a.24.)

1965.06.01. - 2. Előterjesztés egyetemi tanári és docensi címek adományozására

Sinkovics látván rámutat« hogy ezt a kérdést a vonatkozó rendelet Kom"1t ioztazta világosan 6s őzért nem egységesek az erre vonatko­zó álláspontok. A Bölcsészkaron úgy értelmezték a címzetes pro­­fesszorságot, docenssóget, hogy egy hosszú tudományos pálya után mintegy kitüntetésként kapja az illető, nem is gondolva arra, hogy valamikor teljes állásával az eg etemre fog esetleg átke­rülni, mert kívánatos, hogy jelenlegi munkakörében maradjon. Idővel azonban az az álláspont alakult ki, hogy az ilyen elmek az egyetemi állás előkészítői. Ezt egészen világosan lehet lát­ni a káderfejlesztési tervek lezárult ötéves szakaszának értékelé­sével kapcsolatos KiM-irányelvekből, mert ott az van, hogy az után­pótlást elsősorban a cimzetos tanárok és docensek köréből kell biztosítani, inkovics István szerint a kar eredeti felfogd a volt a helyesebb. Kialakulatlan a helyzet a címzetesek foglal­koztatása tekintetében is. A cimz tesek javarésze egyáltalában nem tart órákat, akik pedig bekapcsolódnak all oktatómunkába, ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint a külső előadók. Ezt a kér­dést is rendezni kellene. Sztrókay Kálmán emlékezete szerint a rendelet úgy intézkedik, hogy a címzeteseknek vannak bizonyos előadási, gyakorlatvezetési kö­telezettségeik /Ellentmondás ok/» amennyiben pedig valaki a tárca kötelékébe kerül, automatikusan elveszti cimét. Sőtér István szerint teljesen jogosult volt Sztrókay:Kálmán prob- 1émsüFeÍvetése, az említett feszültség valóban megvan. A megoldást azon az utón kell keresni, amelyet Tolnai professzor jelölt meg! ez elősegíti a fiatalabb oktatók tudományos munkáját, bár fennáll az oktatok Bruckner professzor által emlitett túlterhelése. Tel­jesen indokolt igény, hogy a címzetes professzorokat és docenseket munkájukért az eddigitől eltérő módon díjazzuk, mert az semmikép­pen sem megnyugtató, hogy a külső előadók kategóriájában szerepel­jenek. Helyes lenne, ha az T felhivná felsőbb hatóságok figyelmét erre az indokolt igényre. Ha a tudományok doktorai között nincsenek is erősebb színvonalkülönbségek, a kandidátusok között egyelőre kétségtelenül erősebb különbségek vannak. Az HT előtt fekvő javas­latokból az látszik, ho^y azok kerültek előterjes tésre, akiknek "legerősebb" kandidétúrajuk van s huzamos, rendszeres tudományos munka áll a jelűitek mögött, iiár indokolt a cimek adományozásánál az igények emelése, ha ezt formálisan kötnök meg, ez félreérté­sekre vezethetne. Az ET ezután titkos szavazással döntött a cimre javasoltakról, és ennek alapján a következők felterjesztése mellett foglalt állást: A Bölcsészettudományi Karról címzetes egyetemi tanárnak ja­vasolja az ET Genthon Istvánt 17 igen, 1 nem és 2 tartózkodó szavazattal. Sik Endrét 14 igen, 3 nem és 3 tartózkodó sza­vazattal, címzetes egyetemi docensnek Dezsényi Bélát 18 igen és 2 tartózkodó szavazattal, Kemény G.Gábort 14 igen, 5 nem és 1 tartózkodó szavazattal, Király >étert 18 igen és 2 nem : szavazattal, Kiss Lajost 19 igen és 1 tartózkodó szavazattal. A Természettudományi Karról címzetes egyetemi tanárnak Bozóky Lászlót 2o igen szavazattal egyhangúlag, Renner Jánost 19 igen és 1 nem szavazattal^ címzetes docensnek Soós Lász­lót 17 igo; , 2 nem és 1 tartózkodó szavazattal, Szabó ált 17 igen, 1 nem és 2 tartózkodó szavazattal. Az &T ezután az Egyetemi IB-vel együttes ülésen folytatta tárgyalás sát #

Next

/
Oldalképek
Tartalom