Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1964-1965 (HU-ELTEL 1.a.24.)
1965.06.01. - 2. Előterjesztés egyetemi tanári és docensi címek adományozására
Sinkovics látván rámutat« hogy ezt a kérdést a vonatkozó rendelet Kom"1t ioztazta világosan 6s őzért nem egységesek az erre vonatkozó álláspontok. A Bölcsészkaron úgy értelmezték a címzetes professzorságot, docenssóget, hogy egy hosszú tudományos pálya után mintegy kitüntetésként kapja az illető, nem is gondolva arra, hogy valamikor teljes állásával az eg etemre fog esetleg átkerülni, mert kívánatos, hogy jelenlegi munkakörében maradjon. Idővel azonban az az álláspont alakult ki, hogy az ilyen elmek az egyetemi állás előkészítői. Ezt egészen világosan lehet látni a káderfejlesztési tervek lezárult ötéves szakaszának értékelésével kapcsolatos KiM-irányelvekből, mert ott az van, hogy az utánpótlást elsősorban a cimzetos tanárok és docensek köréből kell biztosítani, inkovics István szerint a kar eredeti felfogd a volt a helyesebb. Kialakulatlan a helyzet a címzetesek foglalkoztatása tekintetében is. A cimz tesek javarésze egyáltalában nem tart órákat, akik pedig bekapcsolódnak all oktatómunkába, ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint a külső előadók. Ezt a kérdést is rendezni kellene. Sztrókay Kálmán emlékezete szerint a rendelet úgy intézkedik, hogy a címzeteseknek vannak bizonyos előadási, gyakorlatvezetési kötelezettségeik /Ellentmondás ok/» amennyiben pedig valaki a tárca kötelékébe kerül, automatikusan elveszti cimét. Sőtér István szerint teljesen jogosult volt Sztrókay:Kálmán prob- 1émsüFeÍvetése, az említett feszültség valóban megvan. A megoldást azon az utón kell keresni, amelyet Tolnai professzor jelölt meg! ez elősegíti a fiatalabb oktatók tudományos munkáját, bár fennáll az oktatok Bruckner professzor által emlitett túlterhelése. Teljesen indokolt igény, hogy a címzetes professzorokat és docenseket munkájukért az eddigitől eltérő módon díjazzuk, mert az semmiképpen sem megnyugtató, hogy a külső előadók kategóriájában szerepeljenek. Helyes lenne, ha az T felhivná felsőbb hatóságok figyelmét erre az indokolt igényre. Ha a tudományok doktorai között nincsenek is erősebb színvonalkülönbségek, a kandidátusok között egyelőre kétségtelenül erősebb különbségek vannak. Az HT előtt fekvő javaslatokból az látszik, ho^y azok kerültek előterjes tésre, akiknek "legerősebb" kandidétúrajuk van s huzamos, rendszeres tudományos munka áll a jelűitek mögött, iiár indokolt a cimek adományozásánál az igények emelése, ha ezt formálisan kötnök meg, ez félreértésekre vezethetne. Az ET ezután titkos szavazással döntött a cimre javasoltakról, és ennek alapján a következők felterjesztése mellett foglalt állást: A Bölcsészettudományi Karról címzetes egyetemi tanárnak javasolja az ET Genthon Istvánt 17 igen, 1 nem és 2 tartózkodó szavazattal. Sik Endrét 14 igen, 3 nem és 3 tartózkodó szavazattal, címzetes egyetemi docensnek Dezsényi Bélát 18 igen és 2 tartózkodó szavazattal, Kemény G.Gábort 14 igen, 5 nem és 1 tartózkodó szavazattal, Király >étert 18 igen és 2 nem : szavazattal, Kiss Lajost 19 igen és 1 tartózkodó szavazattal. A Természettudományi Karról címzetes egyetemi tanárnak Bozóky Lászlót 2o igen szavazattal egyhangúlag, Renner Jánost 19 igen és 1 nem szavazattal^ címzetes docensnek Soós Lászlót 17 igo; , 2 nem és 1 tartózkodó szavazattal, Szabó ált 17 igen, 1 nem és 2 tartózkodó szavazattal. Az &T ezután az Egyetemi IB-vel együttes ülésen folytatta tárgyalás sát #