Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1964-1965 (HU-ELTEL 1.a.24.)
1965.06.01. - 3. Az egyetemi ifjúság erkölcsi-politikai arculata az oktató nevelő munka tükrében
1921—ben Nagyenyeden született, A budapesti egyetemen végezte el a francia -román szakon mint az Eötvö$ Kollégium tagja. 194-6—ban letette tanári vizsgáit és az egyetemi doktorátust. Disszertációjának tárgya: Bethlen Miklós francia emlékiratai. Erdélyi román nyelvjárásokat is tanulmányozott, 194-7-4-9-ben a páriáéi Sorbonne—on az École pratique des hautes és az;Scole Normale Supérieure szemináriumain vett részt illetve hallgatott előadásokat, A párizsi egyetemi doktori értekezését Réyolutions de Hongrie devant 1*opinion franciásé sous Louis XIV, cimen készitette, Párizsból 194-9 végén tért haza. Kiadói lektor és lektorátus vezető volt és közben előadásokat tartott egyetemünk francia tanszékén, 1953-ban a kiadói tanács elnökhelyettese 1955-ben pedig a kiadói főigazgatóság veuet3je lett és ebben a funkciójában dolgozott 1963 végéig, amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Kulturális Oszátlyának vezetésével bizták meg. Az elmúlt 15 évben kulturális szervező tevékenysége mellett jelentős tudományos is ismeretterjesztő munkát is végzett. Tanulmányozta a Rákóczi szabadságharc kérdéseit, Esze Tamással együtt kiadta Esze Tamás népszerű életrájzát Várkonyi Ágnessel együtt Rákóczi életrajzát Irta meg ás ezenkivül is több II« Rákóczi Ferenccel foglalkozó tanulmányt, illetve szövegkiadást publikált. Francia irodalmi és történeti vonatkozásban tanulmányokat közölt Babeufről, Victor Hugóról, Balzacról, Stóndhalról, Jules Vallesről és a francia exisztencializrausról, Camus-ról is. Tanulmányai és tudományos munkássága alapján 1959-ben az irodalomtörténetikandidátusa, majd pedig 1965-ben a Rákóczi szabadságharc és Franciaország cimü disszertációjával az irodalomtudományok doktora cinét nyerte el. Román irodalomtörténeti kérdésekkel is sokat foglalkozott, tanulmányokat irt román költőkről. Világirodalmi tanulmányain tulmenőleg jelentősek az élő magyar irodalommal foglalkozó és soktekintetben útmutató dolgozatai és előadásai is. Mindezek alapján javaslom Köpeczi Béla egyetemi tanárrá való kinevezését. Budapest, 1965« május 14-, Je$iás Lajos s,k. tv. egyetemi tanár Jegyzőkönyv az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1965. május 14—én tartott szakbizottsági ülésről Jelen van: Kardos László tanszékvezető egyetemi tanár, a szakbizottság elnöke, Tamás Lajos tanszékvezető egyetemi tanár, a szakbizottság előadója és Kardos Tibor tanszékvezető egyetemi tanár,a szakbizottság tagja. E 1 n ö k az ülést megnyitja. Tamás Lajos tanszékvezető egyetemé tanár,'a szakbizottság előadója közli, hogy az ELTE a Művelődésügyi Közlöny 1965. április 1-i számában pályázatot hirdetett egy, a Francia Tanszéken betöltendő egyetemi tanári állásra. Egy pályázó jelentkezett: Köpeczi Béla az irodalomtudományok doktora, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Kulturális Osztályának vezetője. Ismerteti előadói jelentését. Javasolja Köpeczi Béla egyetemi tanárrá való kinevezését. A szakbizottság egyhangúlag indítványozza Köpeczi Bélának, az irodalomtudományok doktorának egyetemi tar.árrá való kinevezését. Budapest, 1965« május 14-, Kardos László s.k. tv. egyetemi tanár Tamás Lajos s-k. tv. egyetemi tanár Kardos Tibor s.k. tv. egyetemi tanár
