Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1964-1965 (HU-ELTEL 1.a.24.)
1965.03.15. - 2. Tanulmány az Eötvös Loránd Tudományegyetem távlati fejlesztési tervéhez
_Xj£V ♦. ä 3 ámu _me 11 é ki e t _ Tá.jékozt a t ó az Eötvös Loránd Tudományegyetem fejlesztési tervének és kiindulási adatainak /tervezési programjának/ kidolgozásához. ‘4 • Általános szempontok: A fejlesztési terv feladata az egyetem sokféle működési területén jelentkező szükségletek - természetes mértékegységben történő - reális meghatározása. A fejlesztési tervben kell megállapítani pl. az előadótermek számát és befogadóképességét, a rajztermi, tanulótermi /szemináriumi/ munkahelyek számát, a hallgatói laboratóriumok és gyakorló műhelyek jellegét, a munkahelyek számát és helyszükségletét stb., valamint az egyetemi fő /oktatás, kutatás/ és kiegészítő /kollégiumi elhelyezés, kulturális, sport, egészségügyi, segédüzemi, stb./ tevékenység számos munkaterületének helyszükségletét, stb. A tervezési programban az előzőkben kiszámított szükségleti adatok alapján a fejlesztés beruházási kihatásait kell ismertetni, létesitmén énként megadva a szükséges tartalmi, műszaki és költségadatokat, a beépítésre kerülő gépi berendezéseket és az ezekkel kapcsolatos technológiai terveket, installációs igényeket, A tervezési program oly mélységig dolgozandó ki, hogy a tervező vállalat számára elegendő támpontot adjon a beruházási program elkészítéséhez. Tervező Válla,lat nem tudja kidolgozni sem a fejlesztési tervet, sem a tervezési programot, mivel mindkettő adatait az egyetem belső életének, az elméleti és gyakorlati oktatás szükségleteinek és összefüggéseinek teljes ismeretében lehet csak helyesen kimunkálni. A fejlesztési terv és a kiindulási adatok egyrészt részletes indokolást adnak a beruházás, szükségességének elbírálásához, másrészt a tervező munkájához alapokmányul szolgálnak. A fejlesztési tervben a különböző működési területek jelenlegi helyzetének ismertetéséből kell kiindulni. A tantermek, tanuló- és rajztermek, laboratóriumok, tanszéki, kollégiumi stb. helyszükséglet tárgyalásánál elsősorban a jelenlegi hasznos alapterületi és munkahely /férőhely/ adatokat kg-11 közölni és az egyes működési területek jelenlegi kapacitását kell ismertetni.Ezt követően kell megmegállapítani az előirt létszámnövekedésnek megfelelő fejlesztési és műszaki adatokat. A végállapot tárgyalásánál a hasznos alapterületeket és egyéb természetes mutatókat teljes összegükben - tehát nem növekmény formájában - kell szemléltetni.