Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1963-1964 (HU-ELTEL 1.a.22-23.)

1964.04.10. rendes - Napirend után: Felvételi keretszámok

Cl3> Előadói ..jelentés» . ■ \ Az Eötvös Loránd Tudományegyetem'Bölcsészettudományi Karának II.sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszékére a Művelődésügyi Közlöny 1964. január 15-i számában meghirdetett docensi állásra egyetlen pályá­zóként Dr. CZDjTE MIHÁLY jelentkezett. Javasolom, hogy a szakbizott­ság nevezett'pályázatát ajánlja elfogadásra, Czme Mihály dr, 1929 április 5-én született Nyírmeggyesen, Párton­­kivüli, i960.-ben az irodalomtudomány kandidátusává nyilvánították. Egyetemi tanulmányait, mint az Eötvös-Kollégium tagja, karunkon folytatta, itt szerezte meg magyar-történelem•szakos, kitűnő ered­ményű középiskolai tanári oklevelét, 1953-ban. Karunk' hallgató ko­rában már demonstrátorként alkalmazta. Kandidátusi oklevele alap­ján Egyetemünk bölcsészdoktorrá avatta 1962-ben. Egyetemi tanulmányai befejeztekor tanársegédi kinevezést kapott • Karunkra, majd ugyanitt töltötte 1952-től 1955-ig aspiráns éveit, 1955-56-ban az Uj Hang szerkesztésében vett részt 1956 decemberé­ben kinevezték a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti In­tézetébe s ott működött tudományos munkatársként ez év elejéig. - 1964 január 31 óta a Művelődésügyi Minisztérium megbizásábol Karunk II,sz«Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén a docensi munkakört tölti be. Az oktatásban mind tanársegéd, mind aspiráns korában részt vett, eredményesen^vezetett magyar irodalomtörténeti szemináriumokat, 1959-től 1963-ig a Magyar Ujságirók Szövetsége Ujságiró Iskoláján rendszeresen tartott előadásokat a XX.századi magyar- és világiroda­lom történetéből, A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatban, a Ma­gyar írók Szövetségének szakosztályi előadásain számos, magasszin­­tü előadást tartott, Akadémiánk Irodalomtörténeti Intézetében, Akadémiánk kongresszusain, 'vitaülésein magasszintü referátumok, korreferátumok tartásával tűnt ki. Mind egyetérnünkön, mind egyebütt bifconyságot tett kitűnő oktató készségéről: előadásait a gondos, önálló kutatásokon alapuló felkészültség, problémaérzékenység, polemikus készség, a meggyőződés szenvedélyétől fütött stilus, izes, gondos, kimunkált nyelvi ’-megformálás jellemzi. Tudományos kutatásai és kritikusi működése elsősorban a XX,századi magyar irodalom történetéhez kötik, ugyanakkor növekvő érdeklődés­sel foglalkozik a roménál magyar irodalom kérdéseivel is. Kandidá­tusi disszertációját /Móricz Zsigmond htja a forradalmakig. Bpest, i960. Magvető Könyvkiadó.612 1./ Akadémiánk akadémiai dijjal jutal­mazta, mivel e munka nemcsak Móricz Zsigmond pályakezdésének gondos rajza, hanem a századforduló idején meginduló modern próza kialaku­lásának széleskörű rajza is. /így válik majd disszertációjának má­sodik, készülő kötete a két világháború.köz öt ti magyar prózairoda­lom kialakulásának történetévé./ Monografikus igénnyel foglalkozik Krúdy Gyula és Tamási Áron munkásságával is, a készülő magyar iro­dalomtörténeti kézikönyv XX,századi részének pozitív értékei azok a fejezetek, melyeket Czine Mihály készített, Jól lehet érdeklődésé­nek középpontjában a modern magyar próza áll, érdeklődése nem szű­kül egyetlen tárgykörre, érdeklődik irodalomelméleti kérdések i­­ránt is /Regény es népmese, A századforduló naturalizmusa/, foglal­koztatja az irodalmi mozgalmak tort éne to /A ’’Korunk" történetével szintén monografikus igénnyel foglalkozik/ ós nem idegen tőle a lira problematikája sem^/Illyés: Kézfogások, Két költő útja: Juhász í’erenc, Nagy László/, sőt e'téren olyan kérdésekre is friss fényt vetett, melyeket a kutatás alaposan feldolgozott /József Attila» tanulmányára gondolok, moly "Az életöröm költője" cimcn foglalkozott József Attilával/. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom