Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1963-1964 (HU-ELTEL 1.a.22-23.)
1964.08.07. rendes - 1. Jelentés az egyetem 1963/64. évi munkájáról
- 13 -A Bölcsészkar eddigi kezdeményezései nagyon biztató Ígéretet"nyújtanak a továbbhaladásra. A Bóka László által említett népművelési /és könyvtár/ szak kérdéseinek valamilyen az eddigitől eltérő módszerrel való megoldása lenne időszerű. Esetleg a rendes képzést kövesse a népművelési továbbképzés. Nagyon józan volt Weltner Andornak az a megjegyzése, hogy a Bölcsészkarnak nemcsak tanári területre kell káderját ánpótlást adnia, hiszen a szerkesztőségi kiadói és különböző más kulturális munkahelyek:is nagyon égető, reális társadalmi követelményeket jelentenek. Nagyon helyes;javaslat a film, rádió TV, zeneesztétika és zeneelmélet oktatása. Ezek nagyon fontosak a Bölcsészkar ideológiai összképében, s ezek oktatásáról külső előadók útján próbál az Egyetem gondoskodni. Javasolja, hogy ynrfftnyr «»KpfcieaBtaadtrinbúgKwxfBKlaikTragéx a bölcsészkar foglalkozzék a gyakorló iskolai tanárok egyetemi rangjának kérdésével is. Világhy Miklós joggal említette, hogy a külföldi kiküldetések tekinteteben zavar es bizonytalanság van. Javasolja, hogy az ET szeptemberi ülésén foglalkozzék az utazási bizottság felállításának tervével, mert ennek döntése alapján valószínűleg a MM állásfoglalása is megnyugtatóbb lenne az Egyetem számára. Pölöskei elvtársnak és másoknak válaszolva megjegyzi: úgy gondolja mindenki előtt világos a két legutóbbi év felvételi munkája alapján, hogy a felvételi pontozásban az eddiginél nagyobb súllyal kell bírnia az Egyetem, a felvételi bizottságok véleményének. Kádár Miklós nagyon helyesen utalt a középiskolák különböző színvonalára. Hogy az Egyetem véleménye legyen döntő a felvételekben, azt természetesen MM-szinten is kodifikálni kell, de addig is a felvételi bizottságoknak vállalniok kell a felvételi szabályozás rugalmas kezelését. Helyes, ha a felvételi bizottságok nem annyira a rendelkezés betűjéhez, mint inkább az Egyetem és a magyar kultúra érdekeihez ragaszkodnak. Igaza van Kádár Miklósnak: az Egyetem.különböző karain , épületeiben a legkülönhfélébb anyagi, műszaki, épület—etb gondok léptennyomon előbukkannak és az evvel kapcsolatos munka nem egyszer elégtelen. Az egyetemfejlesztési terv kapcsául a dékánoknak küldendő levél nyomán a vezetés egy fejlesztési bizottságot kíván létrehozni, s e bizottság tervét úgy kell a szeptemberi tanácsülés elé hoznij hogy ez a bizottság;foglalkozzék;majd az állandóan felmerülő műszaki, anyagi stb. problémáival. A rektor örömét fejezi ki, hogy Király Tibor felszólalásában felmerült a levelező oktatás problémája, mert ez az Egyetem egyik legsúlyosabb kérdése. A Bölcsészkaron kétségtelenül vannak bizonyos nyugtalanító jelenségek: félő , hogy a 127« sz. rendelet egy helyes elvből kiindulva, de nem megfelelő előkészítés és káderbiztositás folytán rossz eredményre fog vezetni. Javasolja a rektor, hogy ez a kérdés a következő félév egyik legfontosabb tanácsülési témába legyen, hogy valami megoldást lehessen keresni. Igaza vaui Király Tibornak, hogy egyszeri* postázáss 1 nem lehet megoldani a Jogi Kar lótszámproblémáját. Az egyetemi életen belül va— lő rendszeres egymással érintkezés szolid megteremtésén túlmenően a MM-mel Való érintkezés eddiginél rendszeresebb fixirozására törekszik a vezetés / a rektor erről beszélni fog a miniszter elvtárssal, / és akkor remélhető, hogy az Egyetemet érintő kérdések közelebb kerülnek a megoldáshoz.
