Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1962-1963 (HU ELTEL 1.a.20-21.)
1963. május 31. - 3. Bizottsági javaslat a tanárképzéssel és a gyakorló iskolák irányításával kapcsolatos feladatok szabályozásáról
- 15 -Cíi£>. »lmerült feladatokát,'így Székely elvtárs a függelék második bekezdésnek utolsó mondatával arpa hivta fel a figyelmet, hogy maga is az Sységes munka mellett van« Éppen ezért az első tervezetben következeden ki is iktatta azokat a megfogalmazásodat, amelyek a tanárképei részlegnek az Oktatási Osztályon belüli önállóságát kívánták ängoztatni, s e helyetett az anyagban az okt. rektorhelyettes vagy Inak illetékes munkatársa szerepel és nem külön részleg, mert vagy övetkezetesen végigvisszük azt, ami a Tanárképző Tanács megszűnéséből iódik, vagy újabb ellentmondások,-keletkeznek. Helyes tehát, ha csak Sy egységes Oktatási Osztály van. Ez követ ezik abból, hogy a feladtok nagyrésze valóban elmondható az Egyetem összes hallgatóira, Itt zonban mégis el kellett mondani ezeket a feladatokat a tanárszakosok'd, mert a feladatokat el kellett osztani. Egységes ügyrend esetén más ®sz a helyzet, .■ szakmódszertani munka helye és szervezeti kerete tekintetében is a ü^gelék utal a tanszékeken belüli helyzetből, a tudományos munkával, ■tányitással stb. kapcsolatban megmutatkozó ellentmondásosságra. Itt /dttős feladatról van szó, tehát az Írásos anyag a "kettős irányítás" üfejézést használja: bizonyos feladatokat a tanszék, másokat a décdn irányítana. A szaionódszertanosok egysége esetleg nem is egyforalakul majd ki a két karon, J&yetért a Schulek professzor részéről felmerült aggályokkal is? de megoldódhatik, ha az ET a jelzett szabályozást elkészítteti és a “dnszekvezetők megkapják részben a fiiadatokat, részben a biztosítóikat, hogy mit tartóznak tenni. Meglepetéssel hallott Pais István álláspontjáról, mert ő is rész tvett az anyagot előkészítő munkában ^s maga is meg kívánta adni a garanciákat a tanszékvezető és a tan®2éki tudományos munka érdekében. Nehezebb probléma a szervezeti for- Megtalálása, mert ez még csak kiépülőben van. a stiláris és tartalmi problémákat illeti, szükséges annak eldöntse, hogy a MM milyen jellegű szabályzatot kíván, A most tár©-alt ^ag.avval készült, hogy őszig.bekövetkezhessenek a szükséges váltotok, és ehhez legyen egy alap. Ha szükséges a végleges szabályzat, ddek elkészítésébe természetesen be kell vonni a nem tanárszakot Jvatokat is, és szükségessé válik esetleg a tanárképzéssel foglalkozó V? egyetemek véleményének meghallgatása is. Bizonyos, hogy még toabbi rövidítések is lehetségesek, mihelyt világossá válik, hogy most felesleges külön szabályozni asz összes hallgatókra érvényes felhatokat és hatásköröket, if skíván beleszólni abba, ami a rektori és dékáni hatáskör további ^pülonité$ébe vág, mert ez további megbeszélések során konkrété kighakítható, nagyrészéhez még bizottsági munka is feleslegesnek lát- A kari, illetőleg pedagógiai és lélektani tanszéki hatáskörök ^•kenti szabályozásához e tanszékek teherbiróképessége szükséges. ií^zzászólások másik része olyan volt, ami a tartalmi munkát closets de nem érinti a szöveget, illetve a szabályozást. Ilyen éiv ^lemben lesznek a későbbi munka során hasznosíthatók Bóka László t;jJ^egyz®sei» Ladányi Andor észrevételei a szakmetódikusi rendszer 2aváb"bépitéséről, hogy tudniillik a szakmódszertanosok együttese la^„fgyüttes legyen. Ami az összes nem tanárszakos hallgatókra vonatebj- s2abályzat gondolatát illeti, Székely György szerint felesleges ..a kisebb feladatból egy nagyobbat csinálni, mert az egész egye^ ügykörökkel összefüggő kérdéseknek van érvényes szabályozása.
