Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1962-1963 (HU ELTEL 1.a.20-21.)
1963. február 22. - 1. A Bölcsészettudományi Kar esti és levelező tagozatának problémái, valamint a szakpárosítás kérdései
233 Kongresszus hangsúlyozta, hogy lehetővé kell tenni azt, hogy az iberek munkaköri megkötés nélkül végezhessenek egyetemet, de ehhez őbb még az első két problémát kell megoldani /ne tanítsanak képetés nélkül iskolában, ne végezzen technikus mérnöki munkát stb./. eknek az égető kádergondoknak a megoldása még legalább 5-6 évet sz igénybe* Jelenleg még irreális lenne teljesen kinyitni az egyesi kapuit. képzés színvonala tekintetében egyetért Wéber és Kárteszi elvtárkkal, esti oktatásban a hangsúlyt a szemináriumokra kell helyez, hiszen az előadási anyag 8o-9o %-át könyvben is megtalálja a Ugató* Ebben a tekintetben is egyetért Szakács Kálmánnal* Ki kell lgozni a levelező oktatás módszereit, és bizonyos oktatókat elsőrban va^y teljesen a levelező oktatásra kell ráállitani. Ellentndást lat Szakács Kálmánnak abban a kijelentésében, hogy az esti tatás lényegesen magasabb színvonalú, mint a levelező, de mégis jasolja a levelező keretszám felemelését a vidék szempontjából, ez ónban reális ellentmondás a mai helyzetben. nem tanárszakosok tekintetében a MM az Egyetem állásfoglalását várja* lön kellene választani azokat, akik tanárok akarnak lenni és azokat, Lk nem akarnak tanárok lenni* A tanterveket bízzuk az egyes tanszékre és szakbizottságokra. Ha komoly követelményeket tudunk támaszai a kiegészítő szakosok esetében, akkor talán az egyszakosság teatetében ezeknél nem kellene olyan merevnek lenni, ha nem tanárszákról van szó. A másfélszak csak még tovább bonyolítaná az esti és le- Lező oktatás jelenleg is már nagyon bonyolult szerkezetét és szakmaig nem túl sokat jelentene. Egy modern nyelv oktatása feltétlenül szükges. A latin nyelv tekintetében foglaljon állást a történelmi szákfcottság* Pszichológia—oktatás tekintetében meg kellene vizsgálni a tárgyi és &mélyi feltételeket. Ezen a téren szükséglet elsősorban vidéken Untkezik. A tudományos szocializmus-filozófia hatéves oktatás bevetésével a MM nem ért egyet. A magyar-történelem levelező tanárokosoknál felesleges a hároméves kiegészítő pedagógia-szakképzés. A lesészkari helyiség stb. problémákból adódó egy csomó kérdés nem átázásáért valóban felelősség terheli a MM-et, de a felvételekkel ksolatban nem helyes a MM bizalmatlanságát feltételezni, inkább a Vzivüség játszott itt szerepet. Az uj felvételi rendszerben a MM meg fhdékozik szüntetni a Minisztériumhoz való fellebbezést.- 8 -ovics István szerint a tanárhiány felszámolására az esti tagozat münJcS^a-"eredményesebb, mint a levelezőé - nem alkalmas, mert c is budapestiek járnak, akik még jobban húzódoznak a vidéki elnézéstől mint a nappaliak, viszont lassankint teljesen elzárják Appaliak*elől a budapesti elhelyezkedési lehetőségeket. A levelező ozatot kellene erositeni, ha a vidéki tanárhiányt fel akarjuk azád. Fontos ez, mert vidéken nagyon sok képesítés nélküli pedagó- T működik egyes helyeken a szakórák felét nem szaktanárok tanítják, kellene*nézni a konzultációs központok kérdését és a vidéki egye*k levelező oktatását kellene kiszélesíteni, örömmel hallotta ' yi Andoy szavaiból, hogy végre megoldást fog nyerni a kettős dipkérdése. Ne legyen egyszakosság, mert az ilyenek nem lennének a- 8 értékűek a nappali egyszakosokkal, akiknél szintén csak néhány Jíen kiváló hallgató számára van meg ez a lehetőség. Ebben * vonatában helves volna gondolkozni a masfólszakosság kérdésén vagy a [lakosság valamilyen formáján. Ha az esti és levelező tagozaton bírálás történnék a tanárképzés perspektívájával és a nem tanárképző Ne jelenlegi oktatással, ez hatalmas megterhelést jelentene az ok-
