Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1962-1963 (HU ELTEL 1.a.20-21.)

1963. február 22. - 1. A Bölcsészettudományi Kar esti és levelező tagozatának problémái, valamint a szakpárosítás kérdései

- 6 -Részben ebből fakad az oktatók rossz szubjektív viszonya ebhez az oktatási formához. Ismeretlen vizsgázók áradata önti el az egyetemet s a futószalagszerű vizsgáztatás lehetetlenné teszi a gondos mérlegelést. Emellett a Bölcsészkaron Bat egy olyan tényező, hogy családi gondokkal küszködő derék vidéki pedagógust általában nem buktatdak meg, az megy tovább a következő évfolyamokra. Bóka elvtárs nem látja világosan, hogy mi haszna lesz az országnak abból, ha esetleg egy helyet az általános iskolában jól megálló ember egyetemi diplomához jut és olyan helyre kerül, ahol nem fogja jól megállni a helyét.

Másik probléma, hogy a levelező oktatás módszerbeli kérdései még legdurvább alapvonásokban sincsenek átgondolva, s igy az oktatási módszerekben rettenetes anarchia uralkodik. Ezenkivül néhány tanszék kivételével a levelező tagozaton oktató gárda állandó fluk-r tuáció állapotában van s a levelező tagozati oktatás folytonos átszervezése a már megszerzett oktatói gyakorlatot is újabb és újabb módosításra kényszeriti. Egy ilyen szervezési tehetetlenség nyomasztó súlya fedezhető fel abban is, hogy a szakpárositás elavult rendszere évek óta fennáll, pedig mindenki elismeri, hogy ezen a rendszeren változtatni kellene.$1: a magyar-történelem szak nyomasztó túlsúlyát meg^kellene szüntetni, ebben évek óta mindenki egyetért, de a következő évben mégis.kétszerannyi hallgató kerül be az egyetemre ebből a kategóriából. Nemcsak az a baj, hogy ez a szakpárositás Szakmai szempontból nem megfelelő és nem gazdaságos, hanem az is, hogy az amúgyis műveltségi hiányokkal küszködő és tanulási szempontból hátrányos helyzetben lévő hallgatók már eleve provinciális szemlélettel neveltetnek az egyetemen: az egyetem ebből a szakpárositáusból kifolyólag még csak nem is léphet fel olyan igényekkel, hogy az ®sti és levelező hallgatók megismerjék a világirodalmat, idegennyel- Veket, más népek kultúráját. Ezt a problémát a MM-nek meg kellene oldania, kimondva, hogy nem magyar-történelem szakra kell felvenni * levelező hallgatóidat.

Sajnos, a levelező hallgatók legalább lo-15 #-a értelmileg alacsony 5zinvonalon áll, s ezek nem alkalmasak semmiféle felsőoktatásra, de jbégis a nagy tömegben elcsúszva valahogy elvégzik az egyetemet. Komoly broblémút jelent a Karnak az az egyébként nyilván használni akaró Sajtókampány, amely immár hónapok óta folyik országos méretekben,

0-e hamis képet fest az állapotokról. Ilyen cikk jelent meg pl. legutóbb a Magyar Nemzetben arról, hogy mely francia regényekben van í3zó macskákról stb. Ezek a cikkek a maximalizmus látszatát keltik az 0t*szág közvéleményében, aminek pedig,sajnos, nyoma sincs az egyetemen.

Simon Péter- elmondja, hogy a levelező és esti hallgatók felmetést körnek és teljesen formális módon kapnak is a tudományos szocializmus vizsga alól, mert a vonatkozó rendeletnek megfelelően esetleg Mamikor lo évvel ezelőtt egyetemen, főiskolán, pártfőáikolán stb ^zsgáztak marxizmus-leninizmusból. Kéri a MM-et , vizsgálja felül a rendeletet, mert a tudományos szocializmus oktatása uj alapokon *^59/6o -ban indult meg, s akik 1961 előtt végeztek, mást és más Mtételek mellett tanultak, de azóta már azt is elfelejtették. A Mdeletet á|gy kellene módosítani, hogy a tudományos szocializmus Maga alól az a hallgató kaphasson felmentést, aki hasonló intézetekben 1961. óta végzett. Valószinüleg bizonyos mértékben hasonló £ helyzet a filozófia és a politikai gazdaságtan vizsga elengedése életén is.