Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1962-1963 (HU ELTEL 1.a.20-21.)
1963. február 22. - 1. A Bölcsészettudományi Kar esti és levelező tagozatának problémái, valamint a szakpárosítás kérdései
Z.Z3- 3 -hogy a nappali tagozatra be nem került fiatalok hamarosan mint estiek kerülnek be az egyetemre, Egy esti hallgató, aki különböző munkahelyi, utazási stb. kedvezményeket kap, nem kerül sokkal kevesebbe az államnak, mint egy ösztöndíjat nem kapó nappali tagozatos, Minthogy az esti és levelező hallgatók a jövőben egyre inkább tanároknak készülnek, az iskolai gyakorlatok, hospitálások stb. számát növelni kell. A törvények betartására utalva rámutat Szakács elvtárs, hogy a Bölcsészkarnak ebben az évben elő volt Írva felvételre 15o, a későbbiekben 17o esti és levelező hallgató. Ennyit a Kar fel is vett, de mire az oktatás megindult, volt ezeken a tagozatokon /az egyéni levelezőkkel együtt/ az I, évesek száma; a többletet nem a Kar vette fel, hanem kisebb részben a rektor, nagyrészben a MM, Ezt látva, fel kell vetni; megvan-e a bizalom az Egyetem, illetőleg a Kar vezetése iránt, hogy jól tudja elbírálni az egyetemre kerülőket. Az erős centrális irányítás 1949-52-ben indokolt volt, de most már bizonyos bántó él érződik abban, hogy ilyen nagy számban nem a Kar. nemaa Egyetem veszi fel a hallgatókat, A VO7 natkozó rendelet értelmében a MM csak a létszám 3 %-át vehetni- fel, A MM-nek a Honvédelmi Minisztériummal kötött egyezménye értelmében 2o honvédségi embert kell felvennie népművelési szakra, de/ ez nem helyes módon úgy realizálódott, hogy az ideküldött 2o ember közül kellett a 2o-at kiválasztani. A tiz pontot nagyon könnyű elérni. Ha a minőséget akarjuk itt is emelni, Molnár miniszterhelyettes elvtárs intenziója szerint is, a tiz pontot elérteket már nem lenne szabad figyelembe venni. Javasolja, hogy a minimális pontszámot 12-re emeljék fel, valamint azt is, hogy az egyetemre kerülőktől most már követeltessék meg a középiskolai érettségi. Most már nem annyira káderképző jellege van az esti és levelező tagozatnak, hanem e^yre inkább tanárképző szerepe lesz, ezért szükséges a szakpárosítások kiszélesítése: az orosz mellett javasolja Szakács Kálmán az angol és a francia szak lehetőségét is, valamint azt is, hogy legyen e tagozatokon nem tanéarszakos képzés is, majd a leghatározottabban az egyszak ellen foglal állást. Javasolja egy modern nyelv tanulásának megkövetelését is. Pszichológia szak ne legyei esti és levelező tagozaton. Ha bevezetésre kerül a kétszakaszos oktatás, feltétlenül javasolja a Kar az egyszak lehetőségének megszüntetését, kivételt nem engedve, nehogy valaki három év alatt végezhesse el az egyetemet mint egyszakos. kárteszi Ferenc megemlíti, hogy annakidején Rényi professzorral együtt ®zervezte meg a TTKn a matematika-ábrázoló geometria oktatással az esti tagozatot, s azóta sem lehetett ott megszervezni más szak ok- i hatását esti vagy levelező formában, A TTK-n kezdettől fogva nem voltak hajlandók színvonalbeli igényekből engedni, s igy 8o-9o felett ♦sti tagozatosból mindössze 5-lo Kap diplomát, ami reális. Nem Megnyugtató, hogy pl* a Bölcsészkaron százával vesznek fel levelezőit és azok százával végeznek is. Sohasem történt még országos méretű felmérés arról, hogy az esti és levelező tagozatot végzett hallgatók hogyan állják meg helyüket abban a munkakörben, amelynek ?®töltésére diplomát nyertek. Kárteszi elvtárs egyes esetekben u^énanézett ennek és nagyon szomorú tapasztalatokat szerzett, -^rdevolnn ezt a kérdést országos méretekben nagyon komolyan meg- VÍ8gálni. Nem helyes tünet, hogy esti vagy levelező tagozaton végett igen sokszor vezetője lett olyan diplomásoknak, akik a nappali ^Mgozaton kiváló eredménnyel végeztek.
