Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1961-1962 (HU ELTEL 1.a.18-19.)
1961. szeptember 22. - 2. Javaslat szakmódszertan oktatása színvonalának megjavítására és feltételeinek biztosítására
JAVASLAT (id A SZAKMÓDSZERTAN OKTATÁSA SZÍNVONALÁNAK MEGJAVÍTÁSÁRA ÉS KELTÁTELEINEK BIZTOSÍTÁSÁRA 9 A tanárképzés színvonala fejlesztésének egyik lényeges feladata a tanár szakos hallgatók módszertani képzésének fejlesztése. Ennek £ szervezeti, személyi és,anyagi feltételeit kell előbb biztosítani. Az egyetemi képzés színvonala minden területen megköveteli a képzésen működő oktatóktól, hogy a képzés felölelte ismeretkört tudományos 8zinvonalon is műveljék. Ezért ma már a szakmódszertan oktatását és 82 alkotó jellegű szakmódszertani kutatómunkát egymástól függetlenül nem lehet tár0yalni. A JELENLEGI HELYZET. A múlthoz képest - amikor a szakmódszertani oktatás az egyetmen jó esetben a "mefctürtM, de meg nem becsült munkák sorába szorult - fejlődésről beszélhetünk. Ha a különféle szaktárgyak módszer- Sna oktatásának fejlődését összehasonlítjuk, elég heterogén képet gyerünk. Az elmúlt három év alatt a szakmódszertani oktatás színvonala fcelkedett. Minden szaktárgy tanítása módszertanának oktatását megölelő iskolai gyakorlattal bíró képzett pedagógus vette át. á Az oktatás színvonalának állandó tint lése, a szükséges tananyagok ,3 tansegédletek kidolgozása, illetőleg megvitatása, a gyakorló isö°laban tgy-egy szaktárgy oktatási módszereinek összehangolása, a ^/ekmódszertani tudományos kutató munka megindítása, továbbá a szak^ttszélftk és a gyakorló iskolák kapcsolatának megerősítése érdekében zskmódszertani munkaközösségek alakultak. , A Neveléstudományi Tanszék az elmúlt tanévben rendszeresen kez*tt foglalkozni a szakmódszertan oktatásával, elsősorban az egységes .^Vtlési és didaktikai szempontok érvényesítésére törekedve. A szak- 5<:nszékek vezetői és oktatói is tudomásul Vették s azakmetodika létét tgyts tanszékek ezek előadóit is befogadták. e Az elért eredmények ellenére az egyetemünkön folyó szrkmódszerüi oktató és tudományos munka/sajnos nemcsak nálunk, hanem a vidéki j^yttenuken is/ messze elmaradt o szocialista országokétól, de egyes t2Pitalista országokétól is. Egyetemünkön is e tárgy oktatása és az t.2tl kapcsolatos gyakorlatok periférikus helyet foglein'k el, az e ^ rgykÖrben végzett kutató munkát pedig komolytalannak tartják, sokan a„Cainylő, sőt gúnyos bírálattal illetik. Amiatt a legtöbb szakon meg eni indult. szakmódszertan oktatását legnagyobb számban gyakorló iskoláink tanárai, kisebb számban a tanszéki oktatók, egyes esetekben -- szakemberek, de minden esetben e^yéb fő feledatuk mellett t;,8oú- vagy harmadrendű műnkéként Végezi ék.' Ä kiilsŐ előadókat a szak^kek legjobb esetben is csak befogadták /legtöbbször adminisztv ^ 8 szaktanszékek oktatóinak a szakmódszertan pedig mellékes, ^Gtürt; ffciednte volt. A szakmódszertan előadóinak munkája ilyen kökények között nem válhatott a szaktanszékek oktatási feladatainak
