Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1960-1961 (HU ELTEL 1.a.16-17.)
1961. január 20. - 1. Pályázatok
Jegyzőkönyv yJ/0 // a II. szjiiiüvo szett crténeti (Tanszékre meghirdetett docensi pályázat tárgyában javaslattételre kiküldött bizottság 1961 január 6-án tartott üléséről, nolyen Oroszlán Zoltán elnök, Székely György tag, Vayor Lajos előadó, tanszékvezető professzorok vettek részt, A hirdetményre egy pályázat érkezett, melyet dr.Aradi Nóra nyújtott be, A Bizottság megállapította, hogc. a pályázó megfelelj az előirt követelményeknek, mert tudományos fokozaté, van /kandidátus/, szükséges idegennyelvi ismeretekkel bin /latin, orosz, francia, olasz, román, német, angol/' és egyetemi és főiskolai oktatói, továbbá múzeumi kutatói gyakorlatot fejtett ki, A pályázó 1924-ben született, egyetemi tanulmányait egyetemünkön végezte és Karunkon 1950-ban szerzett művészettörténész— diplomát. A munkásmozgalomban 1944 óta előbb mint a romániai KI3z majd a Román KP tagja, utóbb 1945-től mint a Magyar KP, MDP,majd 1956-tól a MSzMP tagja vett részt. Pérje 1957,óta párttag, két gyermeke yan, 1957-ben a Magyar ozabadságért Érdemrend bronzfokozatát nyerte el, A felszabadulás után előbb mint hirlapiró? utóbb mint minisztériumi alkalmazott dolgozott. 1952/55*“ban a szépművészeti Muzeum tudományos munkatársa lett, majd 1955-ban a Népművelési Minisztérium művészeti múzeumi osztályának vezetője. 1954-ben aspiráns lett, aspiránsvezető je Vayor Lajos egyetemi tanár volt. 1957-tol a Művelődésügyi Minisztérium Képzőművészeti Osztályának vezetője. Aspiránsi disszertációját 1959-ben védte meg kiváló eredménnyel és ugyanabban az esztendőben nyert féladjunktusi bcoszté.st a II.3z.Művészettörténeti Tanszékhez. Külföldön egyrészt szakmai tanulmányúton, másrészt hivatali funkcióiból következően többször járt a Szovjetunióban, Olaszországban, Romániában, Csehszlovákiában, Lengyelországban és Ausztriában, többször jelentős kiállításokat rendezett szép sikerrel. Tudományos munkássága elsősorban a KIK-XX.századi magyar művészettörténet, speciálisan a festészet, szobrászat és grafika területére terjed ki. A századforduló történeti festészetének fejlődését tárgyadé nagy tanulmánya Réti ^st várnak a nagybányai művészt elep j^-ljcs problematikáját felölelő monográfiája /egyben kandidátusi disszertációja/, ugyancsak Réti művészettörténeti Írásának forráskritikai kiadása, és a polgári kultúra bomlásának jelenségeit kifejtő értekezése, emelkednek ki önálló publikációi közül. A nagyrészt XX.századi és jelen művészetünk kérdéseit tárgyaló kisebb tanulmányainak száma közel százra tehető,ugyancsak nagyarányú rouonziós és kritikai munkásságot is fojtott ki.Mint historikus és mint kritikus egyaránt elmélyült szakmai-ideológiai képzettségről és határozott marxista állásfoglalásról tett tanúságot, itthon és külföldön közzétett megnyilatkozásaiban. Utóbbi időben művészetelméleti problematika felé fordult és publikáció előtt álló könyvében a társadalom és közönség, stilus és minőség kérdéseivel foglalkozó tanulmányt készített, mely a modern művészeti irányzatok helyes értékelésének szempontjából jelentős anyagot tartalmaz. Oktatói tevékenysége folyamán mint adjunktus szemináriumi ‘ gyakorlatokat vezetett, konzultációkat tartott és a tudományos ssakkor munkáját irányította - munkáját példás lelkiismeretességgel végezte.Az eltelt évek folyamán a Képzőművészeti és az Iparművészeti (Főiskolákon művészettörténeti előadásokat tartott és a Szabadegyetem állandó előadói közó tartozik. Az előadottak alapján a Bizottság a II.sz.Művészettörténeti Tanszékhez dr,Aradi Nórát egyhangúan docensi kinevezésre javasolja. Budapest,1961 január 6, . Vayer Lajos^sk. ^ Székely György sk. Oroszlán Zoltán sk tv. egyetemi t felár tv. egyetemi tan ér tv. c 7/ t. ii é
