Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1960-1961 (HU ELTEL 1.a.16-17.)

Jelentés az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1960/61. évi munkájáról - Jelentés az ELTE 1960/61. tanévi munkájáról

lehetséges csak - átmeneti megoldást kellene keresni. Lehetőségként kínálkoznék a Rákóczi ut és Muzeum krt, sarkának beépítése, vagy a volt olasz követség épületének megszervezése, a Külügyminisztériummal karöltve* Jó lenne, ha a minisztérium támogatását is megkapnék e kérdésben. Ettől függetlenül azonban, a magunk részéről messzemenő erőfeszítéseket teszünk azirányban, hogy az iskoláztatási terveket - a kialakult képzési színvonal fenntartása mellett - teljesítsük*

Még ennél is súlyosabb helyzet alakult ki diákotthonainkban.. A Rákóczi úti leánydiákotthon kiürítése miatt - bár kaptunk Zugligetben egy épületet - a Ráday és Ménesi úti kollégiumokban a koedukáció mellett minden talpalatnyi férőhelyet elfoglaltunk, nem egy szobában háromemeletes ágyak is vannak. Teljes reménytelenséggel nézünk az uj tanév elé, mert számításaink szerint 200 uj hallgatót kellene diákotthonba felvenni, ha volna épületünk, A zugligeti diákotthon kiegészítéseként kapott épületrész csak kismértékben enyhíti gondjainkat.

Néhány szóval meg kell említenünk a hallgatói menzák helyzetét is. Sajnos, közvetlenül az ellenforradalom után kialakult hh yzet perspektivátlan elemzése következtében az Egyetemtől több menzahelyiséget elvont a Belkereskedelmi Minisztérium, A meglépő menzahelyiségeink már ez év elején oly kevésnek bizonyultak, hogy a tanév első hónapjaiban órákig tartó hosszú sorbaállás mutatkozott a belváros kellős közepén* Ezt a politikailag is rendkivül kényelmetlen helyzetet is csak nagy erőfeszítéssel tudtuk megszüntetni akkor, mikor a Ráday-utcai önkiszolgáló menza átépítése befejeződött. A szeptemberben induló uj tanév újólag felveti a menza kérdését. A Bölcsészettudományi Kar egyik, erre alkalmas alagsori helyiségében szere 'k önkiszolgáló jellegű menzát létesíteni. Az átépítés már beinduuc, s ha sikerül az engedélyeztetés bürokratikus útjait is bejárnunk, akkor - kisebb nehézségekkel - a menzakérdés előbb-utóbb megoldódik.

Nagymértékű hiány mutatkozik a tanszéki segédszemélyzet terén is.

Főleg a Természettudományi Kar oktatóinak túlterhelésén lehetne könynyiteni, ha megfelelő számú laboráns, mechanikus, könyvtáros állás állna rendelkezésünkre. A hatalmas értékben beszerzett uj műszerek holt értéket jelentenek, ha működésükhöz nincs biztosítva szakképzett segéd személyzet. Az egyre nagyobb mennyiségben beszerzett könyvállomány csak szakszerű katalogizálással válik használhatóvá. Erre azonban könyvtáros állás hiányában nincs lehetőség.

Nem lehet elmenni szó nélkül két olyan probléma megoldása mellett, mely a gazdasági apparátus munkájának folyó tanévben a gerincét képezte. Egyik a bérrendezés, másik' a Rákóczi-uti leánydiákotthon átköltöztetése. A múlt év őszén végrehajtott bérrendezés - bár az oktatók nagyobb béremelést vártak - nagyrészt kielégítette a várakozást. Ha nem is szüntette me^ teljesen az ipar, ill?.’-;'7leg a tudományos intézetekkel fennálló bérfeszültséget, a Pártszervezet és a Szakszervezet egyidejü^agitációja nyomán mindenki előtt hamar világossá vált, hogy a párt és a kormány vezetői ismét helytálltak korábbi Ígéreteikért és a népgazdaság nehéz .helyzetében is korrigálták a béreket. Különösen jelentős lépés volt a várakozási időnek három évre való leszállítása. A bérrendezés végrehajtása- kifogástalan volt. Egyeztető bizottsági ügyekre sajnos 71 esetben került sor. - A fellebbezők sokasága azok közül került ki, akiknek a rendeletben előirt szakvégzettségük nem volt meg és kedvezőbb fizetési kategóriákba emiatt nem voltak besorolhatók.