Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1960-1961 (HU ELTEL 1.a.16-17.)

Jelentés az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1960/61. évi munkájáról - Jelentés az ELTE 1960/61. tanévi munkájáról

- f . :9 -\ / c jl i ^ VIII. AZ EGYETEMEN FOLYÓ GAZDASÁGI MUNKÁRÓL . Egyetemünkön folyó oktató-nevelőmunka anyagi eszközökkel való ellá­tottsága évről-évre javul. Bár nem egy területen a rendelkezésünkre Bocsátott előirányzat többszörösét is hasznosan fel tudnék használni, tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy a Minisztérium az utóbbi évek­ben felismerte egyetemünk viszonylag elmaradott helyzetét, s ahol csak lehetett, támogatta jogos igényeink kielégítését. Az oktató-ne­velőmunkát közvetlenül segitő előirányzatok közül első helyen kell megemlíteni a Természettudományi Kar műszerigényeinek kielégítését célzó hiteleket, melyek folyó évben, a műszaki fejlesztési alappal együtt, már 16 millió Et-nál is többet tesznek ki. A Természettudo­mányi Kar műszerezettsége rohamos léptekben fejlődik, s e téren egy­re inkább megközelíti a korszerűen felszerelt egyetemről alkotott elgondolásainkat. Nem csökkenti lényegesen ennek jelentőségét az sem, hogy a devizaigényes műszerezettségen még van mit javítani. Hasonlóképpen jónak mondható az Egyetem bel- és külföldi folyóiratok­kal való ellátottsága is. A tanulmányutakra, külső gyakorlatokra elő­irányzott fedezet ma még nagyrészt biztosítja a szükségleteket, de előreláthatóan itt, az oktatási reformmal párhuzamosan, jelentős fejlesztésekre lesz szükség a jövőben. Biztosítottuk a konzultációs központok kiadásait is, és várakozással nézünk ezek működése elé. Tanszékeink, diákotthonaink belső felszerelésének kulturáltsága is szépen halad előre, bár diákotthonainkban a fejlődést e téren is visszavetette a leánydiákotthon kiköltöztetése miatt keletkezett kényszerű és egészségtelen zsúfoltság és 200 jogosult elhelyezhetetlen­­sége. Az egyetemi épületek állagmegóvását célzó felújítási hitelek nagysága is kielégítő. Törekvésünk az, hogy ezeket az Összegeket egyre nagyobb mértékben tényleg állagmegóvásra, generálielujitásra használjuk fel. Hosszú évtizedek elmaradottságát kell itt felszámolnunk, amit súlyos­bít az a körülmény, hogy a korábbi években ezeket az összegeket is nagyrészt belső tetszetős csinosításokra használták fel, miközben a tetőtől a szerelvényekig maga az épület nem egyszer katasztrófálisan elavult. Amikor ismét hangsúlyozzuk, hogy Egyetemünk anyagi ellátottsága állan­dóan javul, nem hallgathatjuk el két olyan gondunkat, melynek megol­dása nem könnyű, nem is egy év'feladata, de továbbfejlödésünk sarka­latos pontja. Ez a két kérdés: 1/ helyiséghiány és 2/ az oktatók és az alkalmazottak létszámproblémája. A helyiségkérdés döntően a Természettudományi Karnál, a diákottho­noknál és a hallgatói menzáknál jelentkezik. A^Természe ttudományi Kar fekvésénél fogva már Isinőtt a-város közepé­ből. Terjeszkedési lehetősége nincs. A régi épületek az emeletráépí­tést kizárják, az alagsori helyiségek többsége - bár egészségtelenül vizesek - laboratóriumokkal van beepitve. Az egyre szaporodó hall­gatók laboratóriumi elhelyezése is mind komolyabb nehézségekbe üt­közik.^ E nehéz helyzetben végleges megoldást csak egy uj Természet­­tudományi Kar épitése hozhat. Örömmel vettük tudomásul, hogy a Minisztérium távlati terveiben szerepelteti egy uj Természettudomá­nyi Kar felépítésének programját. Addig is azonban - hiszen ez a nép­gazdaság jelenlegi helyzetét figyelembevéve 15-20 éves távlatban

Next

/
Oldalképek
Tartalom