Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1960-1961 (HU ELTEL 1.a.16-17.)
Jelentés az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1960/61. évi munkájáról - Jelentés az ELTE 1960/61. tanévi munkájáról
- 23 -is ) Az Akadémia által támogatott kutatómunka részben aj formát öltött azáltal, hogy az Akadémia státusában már korábban is nagyrészt működött kutatók nagy többségéből akadémiai kutatócsoportok alakultak, melyek a következők: Ókortudományi Akadémiai Kutatócsoport, Elméleti Fizikai Akadémiai Alapkutatócsoport, Elektrokémiai Akadémiai Kutatócsoport, Szervetlen Kémiai Akadémiai Kutatócsoport, Kvantitatív Analitikai Kémiai Akadémiai Kutatócsoport, Polipeptid Kémiai Akadémiai Kutatócsoport, Állatrendszertani és Cönológiai Akadémiai Munkaközösség, Növényrendszertani Akadémiai Munkaközösség. Ezekhez járul a Magyar Tudományos Akadémia már évek óta működő Geokémiai Kutató Laboratóriuma. Az év tapasztalatai azt mutatták, hogy e csoportok működése jól és súrlódásmentesen illeszkedik az egyetemi környezetbe, Igen örvendetes, hogy a Természettudományi Karon a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Szerkezetkutató Laboratóriuma néven, nem csekély létszámmal és kitűnő apparativ felszereléssel uj kutatócsoport létesült. Ez a laboratórium elsősorban a kari tanszékeken és kutatócsoportokban jelentkező kémiai szerkezeti problémák megoldásában fog segítséget nyújtani. A természettudományi kari keretben működő oktató-kutató intézmények, nevezetesen a Botanikus Kert, az alsógödi Biológiai Állomás, az Élettani—É- letvegytc.nl Kísérleti Osztály, az Aggteleki Barlangkutató Laboratórium további tanszékközi intézménnyel gyarapodtak: megkezdte működését a Központi Biológiai Izotóp Laboratórium, amely a már eddig is működő kari izotóp laboratóriumokon felül különösen a biológiai tanszékek izotópokkal végzett kutatási igényeit elégiti ki, és máris értékes, tudományos eredményeket ért el. A tudományos munka anyagi ellátottsága az elmúlt évben örvendetes fejlődést mutatott, A Magyar Tudományos Akadémia által nyújtott célhitel összege 2,200.000 Ft volt, a Magyar Tudományos Akadémia anyagi forrásaiból bel- és külföldi műszerek és gépek beszerzésére kereken 6,000.000 Ft jutott. A Művelődésügyi Minisztérium beruházási hiteléből Egyetemünk 5,600,000 Ft-ot költhetett, mely összeg nagyobbik felén külföldi műszereket és gépeket importált«, Ezek a beruházások természetesen az oktatás céljait is szolgálják, de nem mellőzhető jelentőségük a kutatómunka szempontjából sem. Ehhez járult a Művelődésügyi Minisztérium Tukufej alapjából folyósított több, mint 6,000#000 Ft hitel. E hitel megjelenése különösen azért örvendetes számunkra, mert ebből a minisztérium kifejezetten kutatási célokat kiván finanszírozni, amivel az egyetemi tudományos kutatást immár nyiltan is a Minisztérium gondokodási körébe tartozó tevékenységnek ismeri el« Az előbbi forrásokhoz képest alárendelt, de nem elhanyagolható a kUlső megbízásokból czármazó sem« A külső megbízásokból f# év első felében 1,200#000 Ft folyt be, ami az elmúlt év hasonló időszakához képest némi emelkedést mutat. Az ebből az alapból származó fejlesztési járulék jó része műszerbeszerzésekre jutott ugyan, de emellett mód nyilt arra is, hogy s tudományos munkával összefüggő külföldi utak, könyvbeszerzések egy része azokon a karokon is fedezetet találjon, amelyeknek külső-megbízásokból származó bevétele nincs. A fenti adatoknak /összesen kb. 20,000c000/ az egy év előttiekkel való egybevetése /összesen kb. 9,000.000/ kellően indokolja a kutatás anyagi ellátottsága térén nyilvánított optimizmusunkat. A tudományoskádurfejlesztés, illetve utánpótlás terén az elmúlt évben ugyancsak elor-lepésről lehet beszámolni. A tudományos fokozatokkal kapcsolatos statisztikai adatokat a jelentének a káderfejlesztéssel kapcsolatos reszeben már közöltük.
