Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1960-1961 (HU ELTEL 1.a.16-17.)
Jelentés az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1960/61. évi munkájáról - Jelentés az ELTE 1960/61. tanévi munkájáról
- 19 tázása emiatt sokszor akadozik, pedig a levelező oktatás jegyezetek nélkül nem képzelhető el. A tanszékeken összesen mintegy 90 ezernyi könyv van, de nincs egyetlen egy könyvtáros sem a tanszéki könyvtárakban. A Dékáni Hivatal a másik két karnál is rosszabbul van ellátva adminisztrativ erőkkel, pedig a levelező és esti hallgatók létszáma, a konzultációs központok stb. teljesen indokolttá tennék a Dékáni Hivatal megerősítését. Az esti és levelező oktatásnak ma is e ;rik problémája, hogy az oktatók a hallgatókkal egyénileg - azok nagy száma miatt - foglalkozni nem tudnak. Az Állam- és Jogtudományi Karon a Kar mintegy 60 oktatójára kb. 1800 esti és levelező hallgató jut, egy oktatónak tehát átlagban 30 hallgatóval kellene foglalkoznia. Emellett még ott vannak a nappali hallgatók is. A Bölcsészettudományi Karon az esti tagozaton a folyó tanévben vizsgahalasztás alig-alig fordult elő, ugyanakkor a levelező tagozaton az ilyenek száma még igen magas. Nyilvánvaló tehát, hogy az esti tagozat újbóli bevezetése helyesnek bizonyult, beváltja a hozzáfűzött reményeket. A levelező és esti oktatásban résztvevő hallgatókról- elmondható, hogy általában olyanok nyertek felvételt, és folytatnak tanulmányokat, akiknek munkakörük megkívánja az egyetemi végzettséget. így pl. az Állam- és Jogtudományi Karon az igazságügyi, ügyészségi, belügyi és.tanácsi szervek dolgozóiból adódik a hallgatók többsége, a Bölcsészettudományi Karon is csak elvétve akad olyan, aki fizikai dolgozó, a fJ X-on pedig elsősorban műszakiak folytattak tanulmányokat. Ez utóbbi Píron a pedagógus munkakört betöltők száma az előző évekhez viszonyítva csökkent, a fizikai dolgozók száma valamit emelkedett. Meggondolandó javaslatként vetjük fel, hogy'esetleg helyes lenne a levelező és esti tagozaton is az évfolyamfelelősi rendszert bevezetni, az esti hallgatók pártaktiváját megszervezni, hogy ilymódon a hallgatókat jobban össze lehessen fogni. Valamennyi kar javasolja, hogy a MM szerezzen érvényt annak, hogy a tanuló pedagógusok számára az egyetemi foglalkozásokon való részvételt a munkahelyek biztosítsák. A levelező hallgatók vizsgaeredményeiről most még nem tudunk számot adni. Ugyanis a levelező hallgatók többsége vizsgáinak nagyrészét szeptemberben teszi le. A hallgatók tankönyv- és jegyzetellátása. Az Állam- és Jogtudományi Kar hallgatói számára logikából és Bevezetés a lélektanba c. tárgyakból nem volt jegyzet, de e tárgyakból a hallgatóknak vizsgázni nem kellett. A jegyzetek közül jelentős késedelemmel készült el Szabó-Vas: Állam- és Jogelmélet c., Kovacsics-Horváth: Statisztika II. c. jegyzete. Az állam- és jogelméleti jegyzet a kézirat késői leadása, a statisztikai jegyzet pedig a társszerző / Horváth Hébert / betegsége miatt nem készült el időben. Más jegyzeteknél is előfordult késedelem, részben a megbízások elódázása miatt, másrészt pedig a szerzők hibájából kifolyólag. A^tankönyvek megjelenése sokszor nyomdai nehézségek miatt / pl. Beck- Névai: Polgári Eljárásjog / késtek. A jegyzet- és tankönyvellátás zavartalan biztosítása csak akkor lehetséges, ha a megbízások időben
