Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1960-1961 (HU ELTEL 1.a.16-17.)
Jelentés az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1960/61. évi munkájáról - Jelentés az ELTE 1960/61. tanévi munkájáról
25 - 36 hallgató - halasztotta államvizsgáját, addig az 1960/61-es tanévben a hallgatóknak csak 6 $~a halasztotta el, számszerint 9 hallgatér Ugyanezt tükrözik az átlageredmények is. Az 1958/59-es tanévben kitűnő eredménnyel vizsgázott a hallgatók 17 jeles H ” jó M u 1í közepes H n " elégséges ” H ti 20 « 50 11, 9” 1,1" Az 1960/61-es tanévben az államvizsga-eredmények: kitűnő 36,1 jeles 14,5 jő 42,3 közepes 6,2 elégs. -0,7 % % $ Nagymértékben hozzájárult az államvizsga-eredmények javulásához, valamint a viaög&halaeztások csökkenéséhez az iskolai gyakorlóév kedvező hatása. Növekedett a hallgatók felelősségtudata, megszilárdult munkafegyelme és a kialakulóban lévő hivatástudatuk az iskolai gyakorlat folytán kapott igazi tartálmát. Természettudományi Kar. A karon a vizsgaidőszak junius 1-31-ig, illetve az államvizsgázóknál julius 15-ig tartott. - A hallgatók eg7 része azonban közvetlenül az oktatás befejezése / május 20./ után megkezdte vizsgáinak letételét. Ez főleg olyan évfolyamoknál történt, ahol több kollokvium is volt a szigorlatok mellett. Ennek ellenére némely szakon a vizsgák nagy száma miatt - a felkészülési idő igen rövid volt. Pl. a biológia-földrajz szak II. évfolyamán a két szigorlaton kivül / melyek mindegyike több tárgyat foglal magában / még négy tárgyból kollokválniok is kellett a hallgatóknak. Ez azt eredményezte, hogy sokan halasztottak szeptemberre vizsgát, dékáni engedéllyel, illetve igen sok az elégtelen osztályzat, különösen a szigorlati anyagból. A matematika - fizika szakon hasonlóan nagy a bukások száma, főleg az I. és II. évfolyamon. Az eredménytelen vizsgákat egyrészt a túlterhelés, másrészt a hallgatók hanyagsága okozta. P tanév folyamán az évfolyamfelelősök gyakran figyelmeztették a gyengébb hallgatókat, konzultációkat szerveztek számukra, de sok esetben eredménytelenül. Az elégtelen osztályzatokon kivül igen sok a halasztott vizsgák száma. Ez főleg a felsőbb évfolyamokon tapasztalható. A tanszékek a vizsgák lebonyolítását jól szervezték meg, azonban a megnövekedett hallgató-létszám miatt egyes vizsgáztatóknál nagy zsúfoltság volt. Megtörtént, hogy ugyanaz a vizsgáztató kollokváltatott, szigorlatoztatott, ezenkívül államvizsgáztatnia is kellett. Emiatt a vizsgaidőszakokat nem minden esetben tudták az érdekelt hallgatók kívánsága szerint kiírni. Ahol kevesebb vizsgázó volt, ott a tanszék a hallgatók kérését jobban figyelembe vehette, és az eredmények is jobbak / vegyész, geológus, geofizikus szakos hallgatóknál /. Itt meg kell említenünk - mint a vizsgahalasztások egyik okát - azt a tényt, hogy sok oktató a vizsgák idején rövidebb - hosszabb ideig külföldön tartózkodik. Ha távolléte helyettesítéssel nem oldható meg, a hallgatók kénytelenek vizsgájukat más - számukra esetleg kedvezőtlenebb időpontra áthelyezni.
