Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1960-1961 (HU ELTEL 1.a.16-17.)
Jelentés az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1960/61. évi munkájáról - Jelentés az ELTE 1960/61. tanévi munkájáról
szó közöttük, s azzal szemben saját életünk, rendszerünk eredményeit hozták fel ellenérvként. * A KISZ által szervezett politikai körökön a moszkvai nyilatkozaton, a kubai kérdésen is sokat vitáztak* Felmerült a békés egymásmellett élés, az általános leszerelés kérdése is. Ezzel kapcsolatban voltak olyan vélemények, hogy az általános leszerelés csak propaganda,, mert az imperializmus lényegéből fakad a háború és ilyenformán az általános leszerelést sohasem fogják elfogadni. A helytelen nézetek tisztázásának jól bevált formái a politikai körök, azok fenntartását helyesnek és szükségesnek tartjuk. Helyes az is, ha a vita vezetését jól felkészült hallgatók látják el^ mert ez esetben hallgatóink sokkal inkább megnyilatkoznak, de mégis arra kell törekedni, hogy a hallgatók aktivitását megőrizve a nagyobb politikai és ideológiai áttekintést igénylő kérdések megvitatásánál gyakrabban vegyék igénybe a marxizmus-leninizmus tanszékek, szaktanszékeink oktatóit és a külső szakemberek segítségét is. Kulturális téren érdemes megemlíteni, hogy a hallgatók között a tanév során 5518 db. szinházi, operai stb. előadásokra szóló jegyet adtak el, több mint 61.000 forint értékben. A hallgatók 33 #-a rendszeresen Járt operaelőadásokra. Sajnos, erőfeszítéseink ellenére sem sikerült elérnünk azt, hogy hallgatóink az egyétemi kultúrbizottság által igazán színvonalasnak mondható, és kifejezetten hallgatóink szakmai továbbképzése érdekében rendezett kulturális megnyilvánulásainkon nagyobb számban vegyenek részt, azok iránt nagyobb érdeklődést tanúsítsanak. A nappali tagozati vizsgaeredmények karonkinti elemzése. A 4. mellékletként közölt vizsgastatisztikákhoz az alábbiakban néhány megjegyzést kívánunk fűzni,- rámutatva az egyes karok néhány problémájára, illetve eredményére. Állam- és Jogtudományi Kar. Az 1960/61. tanév II. félévében a Jogi Karon egyes évfolyamoknál, illetve tanulócsoportoknál a vártnál rosszabb lett a vizsgaeredmény. Ez különösen az I. éves hallgatóknál mutatkozott meg. A félévi gyenge eredmények után a patronusok munkája és a konzultációra berendelt hallgatókkal való foglalkozás alapján remélte a Kar, hogy a hallgatók-1a-, nulási módszere javulj A IV. évfolyamon mutatkozó jelentős számú halasztás egyrészt abból adódik, hogy az uj tanrend - amely a IV. évfolyamon most első Ízben hatályosult - viszonylag x^agyőbb követelményeket., állit a hallgatók elé, másrészt abból, hogy a jogelméleti jegyzet késői - júniusi - megjelenése miatt a hallgatók egy része nem tudta e tárgyból a vizsgát letenni. E tárgyból ugyan julius 15-ig vizsgáztattak, de a hallgatók közül számosán julius 1-től már munkát vállaltak, vagy az önkéntes munkatáborba mentek, és igy a felkészüléshez nem volt idejük. — r'u Az e félévben bevezetett szabadon választott - nem csoportos - vizsgabeosztás rendszere, amelyet a hallgatók többségé az évfolyamgyüléseken nagy lelkesedéssel fogadott, nem vált be annyira, mint várhat/ volt. Bár jelentkeztek a választható napokra a vizsgákra, de a megjelölt vizsganapon nem jelentek meg és kérték, hogy vizsgáikat más- 15 - /t:(ß\
