Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1960-1961 (HU ELTEL 1.a.16-17.)
Jelentés az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1960/61. évi munkájáról - Jelentés az ELTE 1960/61. tanévi munkájáról
Az V. éves hallgatók külső iskolai gyakorlatukat Szentendrén, illetőleg Alsógödön végezték, A gyakorlaton résztvett kb. 30 hallgató számára ez a kisérlet is hasznos volt. A hallgatók megismerték a meglátogatott iskolák sajátos körülményeit, közvetlenül érintkeztek a tantestületek tagjaival, megfigyelték az adottságokhoz alkalmazkodó oktató-nevelő munkát. Hallgatóink nagyon lelkiismeretesen dolgoztak és beosztásukat kitüntetésnek vették. Lelkesedésükre jellemző, hogy többen szaktárgyaik tanításán kivül más, érdeklődési körüknek megfeLelő tárgyak tanítását is vállalták. A gyakorlat hasznos volt a jeleltek hivatástudatának, munkakedvének felébresztése, a vidéki pedagógus munka és a vidéki iskolai munka szervezeti áttekintése szempontjából. Megvilágosodott a jelöltek előtt az is, hogy a vidéki iskolákban a műveltségi igények kielégítése, a kulturált viselkedésre való szoktatás másféle feladatot jelent a tanároknak, mint a városi környezetben felnőtt pesti diákok esetében. A meglátogatott iskolák tant es tüle tel teljes értékű, egyenrangú nevelőkként nagyon szivesen és szeretettel fogadták hallgatóinkat. Az V. éves tanárjelöltek iskolai gyakorlatának értékelése. A tanárjelöltek oktató-nevelő munkájának fejlődése. A tanárjelöltek átlagosan "közepes szakmai tudással kerültek iskoláinkba. Még a jő felkészültségüeket is rá kellett arra vezetni, hogy a szakmai tudás mellett elengedhetetlen például szaktárgyaik tankönyveinek alapos ismerete. Később többnyire felismerték, hogy egyetemi ismereteik szükségszerű szelektálása mellett nem annyira H leszállásról ", mint inkább arról van szó, hogy a tanitás során sokszor részletesebb, többsikubb, a tanulók életkori sajátosságait figyeiembevevő^didaktikailag feldolgozott ismereteket kell átadniok. Eszmei-politikai téren ugyancsak jelentős fejlődés mutatkozott a jelölteknél. A gyakorlati munka során az elvont ideológiai tudásuk pedagógiai súlyt kapott, hatékonnyá vált, alkalmassá arra, hogy necsak őket formálja,' hanem ők is formálják a tanulókat. A tanárjelöltek eleinte egyáltalán nem vagy csak nehezen vállalkoztak politikai tartalmú osztályfőnöki órák vezetésére. Ennek az okn f.z volt, hogy általában a nevelés módszereit sokkal kevésbé ismerték, mint az oktatási eljárásokat. A tanár jelöltek pedagógiai fejlődésére is az elmélet konkrét gyakorlattá válása nyomta rá a bélyegét. Kezdetben elsősorban az foglalkoztatta őket, hogy jól szerepeljenek, később egyre jobban kifejlődött bennük a rájukbizott tanulók előmeneteléért érzett felelősségtudat. Egy-egy vezetőtanár és jelöltjei kis munkacsoportot alkottak. Ez szinte a tágabb tanári testületek - jövendő közösségeik -- kedvező formájának tekinthető. % A tanárjelöltek módszertani szempontból érték el az év során a legnagyobb fejlődést. Nehézséget elsősorban a szemléltetés, ennek korszerű módjai és - főként a fizikában - a kisérletek bemutatása okozott. Jelöltjeink legnehezebben az ismétlő, összefoglaló, rendszerező órákkal birkóztak meg.- Ami a tanárjelöltek magatartását és tanári egyéniségét illeti, a jelöltek döntő többsége megszerette a tanári munkát. A tanév kezdetén elég sok jelölt volt felületes, pontatlan, a gondos tanári munkát kicsinylő, ez a helyzet azonban az év végére ugyancsak jelentősen megjavult. - Véleményünk szerint az egyetemi évek alatt alaposabban és igényesebben^kellene figyelemmel kisérni a jelöltek tanári munkáját, emberi és világnézeti magatartásukat, s hatékonyabbá kellene tenni az egyetemi oktató-nevelő munkát. A pedagógusi munka megszerettetéséhez, a hivatástudat kifejlesztéséhez annak-