Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1960-1961 (HU ELTEL 1.a.16-17.)
1960. október 7. - 1. Oktatási rendszerünk továbbfejlesztése irányelveinek vitája
-81-/Egyed folyt./ Ez is pénz- és helyiségkérdés. C37-) Rendkívül fontos kérdés az egyetemen a gyakorlati nevelés, az alkalmazásra való készség kifejlesztése, az, hogy lehetőleg ne legyen túlterhelés, hogy demonstráljunk, szóval úgy tanítsunk, hogy a hallgatók a lényeget tanulják meg. Mit jelent a gyakorlati nevelés? Egy csomó dolgot. Ha elektroncsövekben, tranzisztorokban kezdek gondolkozni, mindjárt devizáról, nagy pénzről van szó. Ha demonstrációs eszközökről gondolkozom, a rajzoló munkadijára kell gondolnom stb., s ez megint pénzkérdés. Ami a túlterhelést illeti, a geofizikus oktatás úgy van felépítve, hogy a fizikus oktatás keretében van. Csökkenteni lehetne a túlterhelést, levágnánk néhány órát, egy kicsit összetömöritenők az elméleti fizikát,-de ennek érdekében oktatókat kellene felvennünk s ez megint pénzkérdés. A TTK legsúlyosabb kérdése a helyiségkérdés, nincsen olyan helyiségünk, ahol egy tisztességes vétitést jbäubtkzxx tudnánk csinálni, s ha van helyiségünk, akkor nincs vetitőnk, ami megint pénzkérdés. Végeredményben az egyetemi oktatás egyik leglényegesebb problémája a pénzkérdés. -Van egy a TTK-t érintő javaslatom s kérem, hogy ezt minden professzor fontolja meg. Az orvosok is és a jogászok is évekig harcoltak azért, hogy a végzett orvosok és jogászok kapják meg a doktori cimet, mert a nép szemében ez emelte őket orvosokká , ügyvédekké. Ez tény, ha emberi gyengeség is. A TTK-n nem tanári szakokon a következő a helyzet. Azt tapasztaljuk, hogy kint az életben úgy Ítélik meg, hogy ha valaki mérnök, az több, mint ha fizikus vagy kémikus, holott ez nem igaz. Képzésben más jellegű a kettő, de az adottságokat, a képességeket illetően nincs lényeges különbség a mik képzésünk és a mérnökképzés között. Ezért megfontolandó, hogy ahogyan az orvosok doktorok lesznek diplomájukkal, úgy a fizikusok ne egyszerű fizikusok, hanem fizikus kutató mérnökök, a vegyészek megyész kutató mérnökök legyenek stb. A kutató azt jelenti, hogy az illetőnek természettudományi képzettsége van. Ez látszólag egyszerű hiúsági kérdés, de valójában nem az, hanem az üzem szempontjából, a besorolás, embereink elhelyezkedése szempontjából egyúttal pecsétet nyom arra, hogy milyen jellegű az illető képessége és képesítése.
