Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1960-1961 (HU ELTEL 1.a.16-17.)
1960. október 7. - 1. Oktatási rendszerünk továbbfejlesztése irányelveinek vitája
1 P ■ ;....' ...‘ . ■ ©' II valOoit^xij., A tv-Ui-La 4^Vulohai*~í.sa c5ak igy biztosítható• A t^nmühGlv n középiskolában csak addig játszik bizonyos kiscgitő szerepet, and a a h^ligatók az általános iskolából nincsenek megfelelően felkészítve az°üzcm- I ben végzett munkára. A szakközépiskola és a gimnázium problémáját annak aláhúzásával szeretném vitaindítómban lezárni, hogy az irányelvek céljai megfelelnek a szellemi és fizikai muAka közötti határok elmosódásának "a társadalom mind nagyobb része magasabb kulturális színvonalra emelésének. .Az utóbbi összefüggésbe tartoznak természetesen a dolgozók iskolái itt a dolgozók munkájának megszakítása nélkül kell lehetőséget biztosítani a .középfokú általános és szakmai műveltség elnyerésének. Egyet lehet érteni az irányelvek általános megfogalmazásával, ami az adott körülményeknek megfelelően tcazi lehetővé az esti, Vagy levelező tipus kiépítését. Ehhez legfeljebb azt tehetjük hozz:., hogy a középiskolai szinten is az esti tagozatos forma latszik értékesebbnek, illetőleg, hogy a kisebb hely. ságekből folyó levelezés megfelelő intenzitására., és konzultációk biztosítására fokozott erőfeszítések szükségesek. Egyetemünk feladatkörébe vá- í gonak érzem az irányelvek megállapítását: a dolgozók iskoláinak tananyagát és oktatási módszereit a felnőttek oktatása sajátos köve toIdényeinek megfelelően kell átalakítani. Ezzel kapcsolatos pedagógiai, elméleti és tanárképzési feladatokra is irányítani kell figyelmünket, A felső ipari, mezőgazdasági, közgazdasági és az ide érthető kereskedelmi szakiskolai: ^kiépítése az irányelvek következő célkitűzése. Ezzel a technikus-képzés, ill._a hiányzó kereskedelmi technikus-képzés problémái nyerhetnek megoldást. Ennél az iskolatípusnál is érvényesül az az alapelv, hegy 1-2 évi termelési gyakorlat után, esetleg üzemi javaslat alapon. kerülhetnek a szakmunkások felvételre. Ki kell emelnünk azt is, hogy külsőipari, vagy megfelelő szintű iskolán végzett tanulmány okát egyetemi mi továbbtanulás esetén be kell számítani* A kormánybizottság III. albizottsága Molnár János miniszterhelyettes vezetésével a felsőoktatás problémáival foglalkozott. Az irányelvekben fog~ I lalt ak kidolgozásához már alkalmunk volt hozzájárulni az albizottság munkacsoport jriban, vagy különböző egyetemi értekezleteken. Ezért az ismert felsőoktatási reformelvek részletezésére itt nincs szükség. Inkább csak emlékeztetni kell arra, hogy sok alapos vitát igényelt, amig a fizikai munka megfelelő helyét és idejét úgy sikerült kialakítani, ahogy az most az irányelvekben van. Ennek során clvetődött az a korábbi elképzelés, hogy az egyetemeken folyó gyakorlati foglalkozás kizárólag fizikai mun:V!* jelent. Távlatilag ezt feleslegessé teszi az érettségi után legalább .. évi munka végzése. 3 hogy nem távoli elképzelésről van szó, az mutatja, hogy már most az első éves délelőtti tagozaton a jogi karon kb. 40, a másik két karon kb. 30 % olyan hallgató tanul, akit 1 évi fizikai munka elvégzése után vettünk fel. Ugyanakkor az irányelvek lehetővé teszik annak további tüze te-s megvizsgálását, hogy a legalább 10 hónap szakmai gyakorlatból az iskolai és jogi gyakorlat mellett mennyi jusson üzemi munkára- A szakmai gyakorlatok megszervezése során ügyelni kell az elméleti tananyaggal való kapcsolatban maradásra és a tananyag alkalmazásának készségét ekkor is fejleszteni kell. Az üzemi gyakorlatokban nemcsak a munka technikai fogásait kell elsajátítaniuk,, hanem meg kell ismerniük a termelési folyamatok összefüggéseit, a termelő munka szervezetét és általában az üzem életét. Ugyanakkor kötelességünknek érezzük az előzetes viták alapján is felvetni azokat a szervezési és anyagi problémákat, amelyek a felemelt gyakorlati időből adódnak, pl. abból, hogy a gyakorlatok egy részét kivonatos vidéken eltölteni. Itt kívánatos az előzetes^ tervezése és biztosítása az anyagi szükségle te lmok. Egyet lehet érteni
