Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1960-1961 (HU ELTEL 1.a.16-17.)

1960. október 7. - 1. Oktatási rendszerünk továbbfejlesztése irányelveinek vitája

éű az addiginál kevésbé vállalhatja magára a középiskolai oktatás gyen­geségeiből adódó hiányok pótlását. Másrészt karaink sajátosságai szén­­pontjából meg van a lohotőségünk a korszerű művelődési anyag kidolgozá­sában való aktiv részvételre és a művelődési anyag egyes r.észo iné kie­gyensúlyozott kialakítására, Elvileg egyetértünk az irányelvekben fog­lalt megfogalmazással^ a természettudományok újabb eredményei, a társa­dalomtudomány ok mai kérdései, bizonyos technikai ismeretek, a gyakorlat­tal való rendszeres kapcsolat és a termelés alapjaiban való tájékozódás valóban a korszerű művelődés lényeges elemei, mindez segiti a szocialis­ta világnézet szilárd kialakítását is a tanulókban. Ezek az elvek lecsa­pódásai annak a hónapokon át tartó munkának, amelyet a kormánybizottság I. albizottsága végzett,-amit a Minisztérium tantervi bizottsága támo-° gatott, több^ozáz pedagógus munkájára, javaslataira épitve. Mindamellett azzal a kérdéssel, hogy mit is jelent a tananyag korszerűsítése, s mit a felsőoktatásban, azon karonkénti, majd szaktárgyak szerint csoportosí­tott vitákon huzamosan kell gondolkoznunk és vitatkoznunk, hogy megnyug­tató ás egymással összhangban álló megoldásokra juthassunk. Ezúttal a kapcsolatos problémákat kell felvetnünk. Nyilvánvalóan felvetődik az a kérdés, nem vész-e cl a reformmal a régi művelődési anyag sok értéke, nem fenyegeti-e a tudomány továbbfejlesztésének alapjait. Itt a művelő­dési anyag u*n. humanista koncepciójának féltéséről van szó, aminek nagy világnézeti jelentőségét nem tagadhatjuk. ,Mivel azonban az iskolai viták­ban humán tárgyak oktatói is sok helyütt felszólalnak e koncepció egyol­dalúságai ellen, nyilvánvaló, hogy itt e ^koncepció mai értékét, a humán műveltség mai szerepét külön, újra kell értékelnünk. Ezzel a problémával nemcsak a szocializmust épitő társadalmak találkoznak, modern kapitalis­ta országokból való tudósok beszélgetések során ezt a kérdést ugyancsak ismételten felvetik. Egyetlen tudományág művelője és oktatója sem tagad­hatja, hogy a természettudományos és technikai ismerőtelernek gyarapodása az iskolában hasznos. Ugyanakkor világos, hogy az iskolai óraszámok nem növelhetők, a megoldást tehut másutt kell keresni. A reform célja olyan megoldások kidolgozása, hogy az egész iskolai színvonal, és ezen belül a humán műveltség is emelkedjék. A minőségről van szó, amit nem egyolda­lúan biztosit a humán tananyag mennyisége, hanem az oktatási módszerek megjavítása. Ezzel is összefügg a téziseknek az a megállapítása, hogy nagyobb teret kell biztosítani a szemléltető oktatásnak, a tananyag jobb megértésének, alkalmasaitudásanak, mindez az elnyert műveltség szilárd­ságának feltétele, ami nélkül nem lehet rá tovább építeni. Lehet tehát, hogy fel kell adni sok enciklopédikus anyagot, a műveltségben formálissá vált adatot, de ezt az összefüggések, a törvényszerűségek jobb kifejtése érdekében kell megtenni. Tapasztalatok bizonyítják, hogy az elméleti ás gyakorlati tanitas váltakozása teherbíróbbá teszi a hallgatókat, növeli az érdeklődést az elmélet és gyakorlat összefüggései iránt. A humanista művelődési eszmény mindenkori lényege volt az emberi ismeretek sokolda­lú fejlesztése, a képességek, készségek kibontakoztatása. Meggyőződésünk lehet, hogy ma ezt az iskolareform elvei biztositják^ ha jól hajtjuk vég­re. Itt utalnunk kell arra is, hogy voltak téves elképzelések a humán tárgyak és a gyakorlati foglalkozás összekapcsolására. Akadtak lelkes pedagógusok, akik a történelem, irodalom és'a nyelvoktatásban is azokat a szálakat kezdték kutatni, amelyek az adott gyakorlati szakmához kapcso­lódnak, igy pl. a technika-történet szerepének növelésétől várták*-a gya­korlati munka megszóróttotásót, az érdemlődés felkeltését. A viták során ma már tiszt ,zódott, hogy a kapcsolatoknak ilyen, sokszor mesterkélt ki­bontása nem célszerű. A humán tárgyakkal - a tényanyaghoz ragaszkodva és szükséges elemeinek mogtanittat ás aval - a világnézetet lehet közvetlenül formálni, a törvényszerűségekre rávezetni és megalapozni azt a művelődé­si i é.....b, ;it az iskola én Hete és ut na ma már Budapesten és vidékén

Next

/
Oldalképek
Tartalom