Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1958-1959 (HU ELTEL 1.a.14.)
1958. december 22. - 1. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tízéves fejlesztési tervjavaslatának megvitatása
határozott »«•«pontok állanak rendelkezésre. Sgy óló irű iüóg vf^ai zárult feilődésének figyulemoelkiaérése urdekee és izítaimaö,~de nehezén lehet tudományoa did#soipll^a, tehát meggondolandó • hogy env egy külön bunuzók legyen, beetleg fel ifchet^állítani így kritikai unokákét. Az Ó13 Irodalom tudományos aeíitéléüóhefc, értékeléséhez a judicium éo a szempontok tiszta«áfa éa határozottsága nem elég. Az iroá; lÉi folyóiratok ugyan* arról a műről « legkülönbözőbb ói^ókelóat adják. Baens tárén ez ideológia önmagában még ne® élig, ez uzemólyhez kötött dolog. Ha megfelelőnek latsad ember váüakoaik rá, akkor állitaiuiK lel neki ogy személyhez kötött sandákét, de ez egy fluktuáld intézmény leaz. tíád Üsdár szerint feltétlenül helyes a logujabhkori magyar irodaink tanszékre való jsva elettótel, a kortársi magyar irodalmi tanszék fel illitáoát azonban önmagában nem tartaná helyesnek, ág fel téléitől helyes, ho y a legujabbkori magyar Iroa-lomtörténeti tanszéken beiül' négy Hcndot fordítsanak; a kortársi irodalomra 1919 korhatárral« Turóczl-^rostler ódzeef es *t»ldapfel József it# helyesli ezt. Mód Aladár véleménye szerint nem lehet arra az álláspontra jhelyes- Eédni, hogy a jelen kérdéseivel foglalkozni olyan bizonytalan dolog, hgy ezekben tudományosan tulajelenképpen nem la lehet tájékozódni. A jelen kérdéseivel ie kell tudni tudományosan foglalkozni, s ha ezen o területen sokszor komoly, /libákat 1» lehet elkövetni, az igényes tudományos munkáról nem szabad lemondani, Meggyőződése szerln« meg fogjuk találni e módját, hogy megfelelő utódon foglalkozzunk a jelen kérdéseivel a történelemben és @z irodalomban egyaránt, bár aég nem tartunk itt. Utal a jelenkori történelem,kérdéseivel való tudományos foglalkozásra. Turóozi-Arostier József egyetért áőá Aladárral, bár nézete szerint a tlríéneieiDGöl 1 való analógia nem egészen találó, mert a történelem és az irodalom mégiscsak más kategória. Ab egyetemen végzettek Valóban nem mehetnek ki az életbe úgy, hogy tájékoztatót ne kapjan k arról, ami az élő irodalomban ma folyik, maga ró«Béről z irodalomra nem talál sem e politikai helyzetben, sem más vonatkozásban megfelelő analógiát, mert hiszen különben nem lenne irodalmi fejlődés* a felállítandó tanszék számáré az 1913-es korhatárt jónak tertjs. A tanszéken belül legyen egy docentura, amely követi az eleven irodalmat, foglalkozik a megjelenő müvek megbiráláaával. faldapfel József szerint ez a kérdés az Egyetem tervjavaslatának oegazovegezésót nera érinti. Egyébként helyes lenne erről a kérdésről akár ez Egyetem, akár » TXT keretében külön vitát rendezni, meghiva arra az Egyetemi Tanács tagjait ós az irodalomtörténészeket. kardos hászló hangsúlyozza, hogy ne -csak a magyar irodilomtörténet okttíáss területén, hanem az egész egyetemi feladat felfogása területén is érvényeaülnie kell# annak a gondolatnak, hogy az Ölet, amit élünk, nem rekeezthető ki az egyetemi vize gálát éa cktatáo feladatai közül, a igyon kell vigyázni arra, hogy a hallgatók korunk irodalmában ne maradjanak tájékozatlanok. < mai élet kötelező vizsgálaté alól nem lehet felmenteni az Egyetemet, Egyébként teljesen egyetért Turóczi és Mód elvtőrsakkul. %
