Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1958-1959 (HU ELTEL 1.a.14.)
1959. július 15. - 3. Előterjesztés az arany- és gyémántdiplomák kiadása iránt beérkezett kérelmekről
Az uj tudományos fokozatként jelentkező doktori fokozatok népszerűsége növekedik. Mig 1957/58-ban 11 bölcsész és 4 terme szét tudományi doktoio avatott az Egyetemi Tanács, addig; 1958/59-ben a mai napig ez a szám 21-re., illetve 32-re növekedett / a doktori fokozatot szerzettek közüs munkás-paraszt származása 20 fő/. Ez a fejlődés örvendetesnek mondhass annál is inkább, mert az egyetemi tudományos fokozat a jövőben méltá:h • fog a magasabb kandidátusi minősitős aspirantura utján való elnyerése hez alapul szolgálni és igy az akadémiái fokozat súlyát és tekintély^ fogja öregbiteni. Az egyetemi doktorképzés a Minisztérium által jóváhagyott szigorlatié szabályzat alapján egyre inkább kialakit ja stabilis formáit. Sajnálat hogy még rendezetlen az 1951-57 között fokozatot nem nyerhetett, de kellő tudományos működést kifejtett jelöltek, valamint a kandidát us or egyszerüsitett eljárásának kérdése. Az Egyetem másfél év előtt térjeo tett a Minisztériumba erre vonatkozó javaslatokat és ismételten sürgg te az azokban való döntést, anélkül, hogy eredményt tudott volna eléé Ide tartozik a doktori disszertációk birálatának, valamint a vizsgabcí, zottságban való részvételnek a dijazása is. A dijazás kérdésében a Mtí nisztérium korábban negativ álláspontot foglalt el, amivel szemben ae professzorok joggal hivatkoznak a nem egyszer a kandidátusi disszertáció Volumenét elérő doktori disszertációk birálatával és a vizsgázta sál járó többletmunkára, amely munkák a doktorátus önkéntessége folyv. nem tekinthetők az oktatás folyamatába tartozó, tehát nem dijazható l vékenységnek. . A doktori szigorlatokkal kapcsolatban többször kifogás hangzott el sp alacsony színvonala miatt. A jelöltek tudása nemegyszer az egyetemül szigorlaton megkövetelt mértéket sem éri el. Kívánatosnak látszik o zetben, akár a szigorlat el nem fogadása utján is, javitani. A tudományos diákkörök tevékenysége az elmúlt évben f okoz ód ott. Az Állam- és Jogtudományi Karon Egyesülőtté tömörült 8 diákkör működött: 93 taggal, a Bölcsészettudományi Karon 7 diákkör 139 taggal, a Termő: szettudományi Karon pedig 7 diákkör összesen 130 taggal. A tagok kö-c zül a munkás-paraszt származásúak száma. 159, KISZ-tag 124» Az Állam- és Jogtudományi Karon a munka a már. jól bevált keretek kö-c zött eredményesen folyt tovább. A Bölcsészettudományi Karon működő diákkörök az elmúlt évek szünetelése után újonnan alakultak, munkájú tehát csak kezdeti állapotban lévőnek tekinthető. A Terme szét tudornál Karon az 1957/58. tanév folyamán is működött néhány diákkör, ezek a::s ban csak'a folyó tanévben aktivizálódtak, illetve egészültek ki tov;;v körökkel. Az első évi újraszervezett munka eredményét a III. Országos Diákköre Konferencián j ól le lehetett mérni, melynek társadalomtudományi és mászott udományi sccütfJ&Egyet énünk szervezte és rendezte. A konfereio az Állam- és Jogtudományi Kar hallgatói 79 a Bölcsészettudományi Kas 6 és a Természettudományi Kar hallgatóiéi dolgozattal szerepeltek. . kivül nagyszámú korreferátum és hozzászólás hangzott el. Az utóbb ec tett előadások közül 11 vegyész előadás a Műszaki Egyetem rendezéseo a vegy—észmérnök hallgatókkal közös ülésben hangzott ele A diákkörié: konferenciák jól sikerültek, látogatotté!<• voltak os bolyonként elenn ■'iVflr. alakultak IdL * r* . , , * • “* ■ . x\ konfercnciara benyújtott lyamunKák közül, minisztériumi jutalomban részesült 5 hallgató, I. db kapott 10, II. dijat 8, III. dijat pedig^ 7 hallgató. ' f i
