Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 1.a.13.)

1957. november 18. - 1. Müvelődésügyi Minisztérium által megküldött " Kulturális program " tervezetének tárgyalása

• -» I

temj ne velds lényeire as. hogy az anyagot olyan tanér ok közöl* Ja hallgatőkEaltakffiielc megfelelő tudományos tekintélyük van és akiknek as érájára a hallgató örömmel és g tanár iráati korlátlan megbecsüléssel Jár. Eötvös lóránd mondotta,hogy az less a Jé középiskolai tanér, aki a tudományos problémákon keresztül tanára imankájába beilleszkedik, aki tehát beleéli magát tanára tudományos és nevelő hatásába. Ilyen kiválé tanáraink nekünk diákkoromban a múltban is voltak és tapasztaltam, a Jelenben is vannak. Az egyik legnagyobb bajt abban látom, hogy esek a kiválé tanárok me annyira el vannak halmozva egyéb munkával, hogy előadásokat sokszor egyáltalában non io tartanak, és az un. anyegközlós másod— ée harmadrangú fiatal szakemberek feladatává válik, akiknek a hallgatóság előtt nincs meg a szükséges szuggesztiv ereje. .

tavelődési politikánk a tanári állások szaporításánál nem szűkkeblű. Ka falak! a sseietudoményát olyan színvonalon műveli, amely egyetemi tanszékre. méltóvá teszi, as egyetem tanszéket meg is kapja. A kiválé szakemberek azonban as egyetemi tanszékeken nem mindig képviselik azt a nagyvonalú nevelőt, omelyfe én felszólalásom előző részében céloztam.

Nagyon sokszor fontos szakokban, mint mondottam, másodrangu munkaerőkre hárul as előadások megtartása. Ezek között gyakran akadnak olyanok, akiknek nincs megfelelő tudományos munkásságuk, néha egyáltalán nincs tudományos munkásságuk ée az egyetemi oktatás nagy feladatainak tökéletlenül felelnek meg. Jobb volna, ha esek az egyetemi segéderők minden esetben megfelelő egyetemi bírálaton mennének át. Kern gondolom, hogy egy mérsékelt egyetemi autonómia kárára volna g szocializmus építésénél?. A minőségi nevelés szempontjának érvényesülését nagy* ban hátráltatja az a körülmény, hogy a hallgatók még mindig lehetetlen óraszámmal dolgoznak. Valamelyik hallatómat kérdez tét;, hány érája van hetenként, s erre azt mondotta 36. Ilyen módon minőségi nevelést végezni nem lehet. A hallgatónak nine ideje magát művelni, nincs ideje gondolkodni, ami nem lehet célja az egyetemi nevelésnek."

Kémeth Gyula, SLSE

2/ Az ifjúság nevelésének is fontos eszköze, hogy az egyetem nevesebb professzoránál: főfoglalkozása az oktatá legyen, azért fontos, hogy minél több érát adjanak le.

Wille rt Andor, EM?E

3/ A szaktanésékeknek nagy felelősségük van az ifjúság nevelésével kapcsolatban. "Fontos az ideológiai tanszékek szerepe is a nevelésben, de számos területen a szaktanszékeknek sokszor nagyobb tekintélyük van s nagyobb eredményeket érhetnek el e téren."

Mód Aladár, ELIE

4/ Hem hagyható ki a programból a hallgatók erkölcsi nevelésének kérdése. Megvaléeitésa több szempontból fontos, de nem ~gTs5^~ sorban előadásokon, hanem a gyakorlatban. "Egyik probléma ezzel kapcsolatban a hallgatóknak önállóságra veié nevelése, a másik probléma annak tudatosítása, hogy az állam mindent megtesz a tnulóifjuság életének megkönnyiiésért;, de ez nem Jelentheti azt, hogy a hallgatók követelőzők legyenek.

Egyed László, ELTE