Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 1.a.13.)
1957. november 18. - 1. Müvelődésügyi Minisztérium által megküldött " Kulturális program " tervezetének tárgyalása
(u<T) előkészítésében és végrehajtásában. Amikor kimondjuk, hogy a párt- és az állam \ ■ J) elsősorban eszmékkel irányit, ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy ellenséges nézetekkel, ellenséges müvekkel és selejtes fércmunkákkal szemben adminisztratív eszközökkel is felvesszük a harcot. A párt- és állami irányítás uj módszereiben lényeges szerepet játszanak a különböző' művészeti szervezetek, köztük elsó'sorban a művészeti tanácsok. A művészeti tanácsok az egyes szakterületek kiváló képviselőiből álljanak s nyújtsanak támogatást az illetékes párt-, és .állami, szerveknek hozzájuk tartozó művészeti ágak legfontosabb elvi és gyakorlati kérdéseinek megoldásában. Az irányításban az eddiginél nagyobb szerepet s ezzel együtt nagyobb önállóságot és felelősséget kell kapniok a különböző alkotó műhelyeknek, színházaknak, filmgyáraknak, kiadóknak stb. Ezek az intézmények állnak közvetlen kapcsolatban a művészekkel s éppen ezért elsősorban az ő feladatuk a művészeti munkát a párt és az állam szempontjából helyes irányba befolyásolni mind a meggyőzés eszközével, mind a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel is. Művészeti téren is érvényesíteni kell a decentralizációt s lehetővé kell tenni, hogy a vidék művészeti élete újra elevenné váljék. Éppen ezért ott, ahol annak politikai és művészeti feltételei megvannak, létre kell hozni megfelelő művészeti társaságokat s azokat az intézményeket, melyek elősegítik a művészeti élet kibontakozását. A megyei és városi párt- és tanácsi szerveknek e téren nagyobb kezdeményezést kell biztosítani s lehetővé kell tenni, hogy anyagilag is támogassák - a fent említett egységes irányelvek figyelembevételével - a különböző művészeti ágakat. Az állami irányításban nagy jelentősége van a gazdasági eszközök felhasználásának. A jövőben a gazdasági erőforrásokat differenciáltabban kell felhasználni, gondoskodni kell arról, hogy a társadalmunkat támogató művészileg értékes müveket jobban honoráljuk mint azokat, amelyek sem egyik, sem másik szempontból nem olyan jelentősek. Általában kövessük azt az alapelvet, hogy alkotó művészeink számára biztosítjuk a megfelelő életfeltételeket, de ugyanakkor anyagilag is jobban támogassuk a szocialista realista alkotások létrehozóit, a magas színvonalú művészi munkát. Nagyon határozottan fel kell lépni viszont minden ellenséges irányzat vagy értéktelen munka anyagi támogatása ellen. Arra kell törekedni, hogy minden művészeti ágban a sajátosságoknak legjobban megfelelő gazdálkodási rendszert alakítsanak ki. Fontos feladat kulturális, de gazdasági szempontból is a művészeti export fokozása. Helyesnek találjuk, hogy amilyen arányban nő a művészeti export, olyan arányban bővüljenek a külföldi utazási lehetőségek is a művészek számára. Gyakran találkozunk a művészetek területén anyagi erőforrásainkkal és a létrejött alkotásokkal arányban nem álló igényekkel, a megbízatások és szerződéskötések korül a kliikk-szellem érvényesülésével s más olyan jelenségekkel, amelyek távolállanak a szocialista művészeti erkölcstől. A művészek közt, a művészeti közvéleményben s az állami intézményeknél olyan szellemet kell kialakítani, amely elutasítja az ilyenfajta jelenségeket és magatartást, mert ez nemcsak gazdaságilag káros, hanem visszaveti a művészek s különösen a fiatal művészek fejlődését.-------------------------------------------------------------------------------------------—^ 6. Egyes művészeti területek főbb feladatai ” —" " « .................................. ■' .in. I - ■ — — f Az egyes művészeti területeken a következő főbb feladatokat kell végrehajtani . a/ Szinház Magas színvonalú elvi viták során tisztázni kell a színházi terület legfontosabb kérdéseit, mint a realista színjátszás, a szocialista művészeti erkölcs,- 27 -■
