Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 1.a.13.)
1957. november 18. - 1. Müvelődésügyi Minisztérium által megküldött " Kulturális program " tervezetének tárgyalása
III. TUDOMÁNY A szocializmus épitése folyamán a tudomány feladatai egyre sokoldalúbbak és felelősebbek lesznek. A szocializmus társadalmi rendszere, a népgazdaság és a kultúra egész fejlődése szükségessé teszik a korszerű tudomány legújabb vívmányainak széleskörű felhasználását; a szocialista épités sikerének záloga annak tudományos megalapozása. A szocializmus épitése mind a társadalomtudományok,mind a természettudományok és műszaki tudományok területén alkotó szellemű, a tudomány, az elmélet bátor továbbfejlesztésére irányuló kutatást kiván meg. A tudomány ilyen irányú fejlődésének egyik legfontosabb feltétele a marxista-leninista világnézet érvényesülése a tudomány egész területén. A felszabadulás óta jelentős eredmények születtek a tudomány terület én is. E 12 év alatt ... ipari tudományos intézet és ... akadémiai intézet létesült. Egyetemeinken, intézeteinkben dolgozó magyar tudósok és tudományos munkások értékes munkái jelentősen hozzájárultak a tudomány fejlődéséhez és eredményeikkel segítették a szocializmus építését. Mégis ebben az időszakban még messze nem használtuk ki a tudományok fejlesztése és azok eredményeinek alkalmazása terén azokat a lehetőségeket, amelyeket szocializmust épitő társadalmi rendünk lehetővé tesz. Nem tudtuk elérni, hogy a marxista-leninista világnézet a tudomány minden területén helyesen érvényesüljön. Ezt a nagy feladatot a múltban egyaránt akadályozták a marxizmus-leninizmus gyakran tudománytalan, dogmatikus kezelése és a marxizmus-leninizmust tagadó nézetek kritikátlan elnézése, esetenként az ilyen nézeteknek elvi harc nélküli, csak adminisztrativ utón történő elfojtása. A közvetlen feladatok mellett háttérbe szorult a távlati fejlesztés s ezzel együtt a perspektivikus tudományos kutatások. Az ország fontos kérdéseinek megoldásában a tudományos fórumok, köztük a MTA is, nem kaptak megfelelő szerepet • Az anyagi erők felhasználása sokszor nem volt kellően tervszerű, sokszor nem alkalmazkodott a magyar adottságokhoz, nem vette figyelembe tudományos hagyományainkat, koncentrálás helyett gyakran szétforgácsoltuk erőinket. Nem használtuk ki megfelelően a szocialista tábor országaival való tudományos együttműködés lehetőségeit. Egy időben elzárkóztunk a nyugati tudomány eredményeinek megismerésétől, igy nem egyszer felesleges, utánzó kutatásokat folytattunk. Tudományos kádérképzésünk terén bár értünk el eredményeket, még előttünk áll a feladat teljes megoldása, hogy megtaláljuk az osztálypolitikai szempontjaink helyes érvényesítési módját. A tudomáj^yos munkára alkalmas fiatal kádereknél nem biztosítottuk a komoly tudományos munkához szükséges széles elméleti éa gyakorlati képzést, a fiatal kutatóknak nem adtunk nagyobb feladatokat.
