Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 1.a.13.)
1958. július 11. - 3. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kollégiumainak házirendtervezete. Tájékoztató a délelőtti tagozaton tanuló egyetemi hallgatók ellen folytatható fegyelmi eljárásról - 4. Kari előterjesztések az arany- és gyémántdiplomák odaítéléséről
Elképzelhető e kollégiumi tanács hasonló összetételben úgy is, hogy a közösség élén álló tekintélyes vezetőtostiilet lenne, de a kollégium igazgatójának egyszemélyi felelőssegét és jogkörét nem korlátozhatná. d«/ Javasoljuk, hogy a kollégiumi kinevezett félállású nevelőtanárok szem., ének megválasztásánál“ az egyik" legfőbb kritérium a "bentlakás fe sétele legyen. Ha ez nem teljesen megoldható, akkor is minden körülmények között biztosítani kell az állandó pedagógiai felügyeletet /éjszaka is/ és ezáltal a ne- ‘ , velési kérdések hatékony és gyors megoldását. Ez viszont csak úgy valósítható meg, ha a kollégiumban állandóan benttartózkodik legalább egy felelős nevelő, e./ Szükségesnek tartjuk a kollégiumi .igazgató - a Rektor által kinevezett és közvetlenül a Rektornak alárendelt egyszemélyi fe?-elős vezetőmunkájának nagyobbfoku megbecsülését, jogkörének szélesítését. A kollégium az egyetem igen fontos nevelőintézménye, s ezért a kollégiumi igazgató felelőssége rendkívül jelentős. Indokoltnak tartjuk, hogy az igazgató rendszeresen résztvegyen a rektori tanács ülésein, ahol munkájáról beszámoltatják, s ahol módjában lenne előterjeszteni javaslatait, segítséget kérni a kollégiumi feladatok, nevelési és egyéb természetü.kérdések megoldására vonatkozólag. f./ Helyesnek látszik és intézményes megoldást kíván, hogy a kollégiumi igazgató és a félállású nevelőtanárok mellett az egyetemi oktatók minél nagyobb számban bekapcsolódjanak a kollégiumi nevelőmunkába. Javasoljuk, hogy a TTK és a Jogi kar dékánja, illetve pártszervezete / a TTK a mi bizottságunkat ilyen formában küldte ki/ kommunista és azokhoz közelálló társadalmi munkás oktatókat küldjön ki, akik az egyes kollégiumi köllektiv'ák^meiT'ett működnének és igen hasznos nevelőd és szakmai befolyást fejthetnének ki. Ezek az oktatók tagjai lennének a kollégiumi tanácsnak. Ezen túlmenően az egyes karok által kiküldött társadalmi munkás nevelők, valamint a félállású nevelőtanárok alkotnak a kollégiumon belül a TTK,^ illetve jv . , krri nevelők tanácsát, amely az illető karhoz tartozó kollégisták nevelési problémáival f oglal kczru 0 4-./ A kollégiumi, közösségi név élőmunkának -- véleményünk szerint - nem az egyedi esetek "tünetei” és utól-eg'os Mkez:lé. a éré1' kell helyezni a hangsúlyt, hanem a hallgatok becsületes tömegeinek, a zömnek szocialista nevelésére kell irányulnia, olyan k zösségi szellem kialakítására és megszilárdítására, amely maga is eszközévé válik az egyén fejlődésének. A közösség és az égy: . ilyen értelmű összefüggése, az ilyen légkör mindezidáig hiányzóct a^diákotthonokból, már pedig e becsületes tömegekben is fellazult közszellem és általános lazaság táptalaja az emberi, erkölcsi, politikai ferdeségeknek, Úgy véljük, hogy azok a legfőbb problémák és alapelvek, amelyek alapján a kollégium egész nevelőtestületének kiékeli fejtenie a^maga egységes ráhatását és a közösség kialakításával, a közosoég segítségével előobre kell jutnia, a következőkben foglalhatók össze:
