Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 1.a.13.)
1958. július 11. - 3. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kollégiumainak házirendtervezete. Tájékoztató a délelőtti tagozaton tanuló egyetemi hallgatók ellen folytatható fegyelmi eljárásról - 4. Kari előterjesztések az arany- és gyémántdiplomák odaítéléséről
3,sz. melléklet. A kollégium könyvtárának kérdései. Az Eötvös József Collegium könyvtára^1950-ben - amikor a kollégium működése megszűnt - a Magyar Tudományos Akadémia kezelésébe ment át. 1956-tól kezdve a MTA Irodalomtörténeti Intézetének egyik osztályát képezi. Az 1956-57-es tanévben a könyvtárat a hallgatók csak 14-22 óráig használhatták* Munkaerő hiányában nem volt biztosítható a könyvtár 9 órától kezdődő ijyitvataÜfcíi idője. Az 1957-58-as tanév kezdetétől - miután a kollégium számára az egyetem egy könyvtárgyakornoki állást biztosított egyéves időtartamra - a nyitvatartási idő újra kibővült. Jelenleg a könyvtár 9-22 óráig tart szolgálatot, egy órai ebészszünettel. A kollégium létrehozásával felmerül a könyvtár visszavételének kérdése. Az itt folyó munka elképzelhetetlen könyvtár nélkül. Addig az időig mig az átvételre sor kerül, egy állandó jellegű könyvtárossal biztosítani kell a leghosszabb nyitvatartási időt. A kollégium munkájának zavartalan biztosítása érdekében 1959 nyarán át kell venni a Magyar Tudományos akadémiától. Bonyolulttá teszi a kérdést az, hogy a jelenlegi kb. százezer kötetből mintegy 20-25 ezer kötet 1950 óta került a könyvtár állományába és ennek egy része a MTA Irodalomtörténeti Intézetének szerzeménye/ 1956-tól/. Véleményem szerint a kérdés a következőképpen oldható meg: A könyvtár anyagából azok a könyvek, sű^lyeket az Irodalomtörténeti Intézet fennállási ideje alatt szerzett, az Intézet tulajdonában és kezelésében maradnának. Ezenkívül a többi könyvanyag és a könyvtár teljes felszerelése /az 1956-os állapotnak megfelelően/ ismét a kcdlégium tulajdonába kerül. Természetesen ez nem zárja ezt ki, hogy az Irodalomtörténeti Intézet dolgozói a könyvtárat ne használhassák. A könyvtár állományát fel kell frissítenünk, mert hiszen a háború óta külföldről kevíe ■ íyv érkezett be és a könyvtár, hazai anyaga sem 1ejlődött kellő mértékben. Különösen kiegészítésre szorul a természettudományi cnysg. Meg kell teremteni továbbá a jogászoknak szükséges könyvtárrészleget. Ezt fokozatosan kell megvalósítani. Becslésem szerint három év alatt /5959-tcl kezdve/ évenkénti kétszázezer forintos költséggel a könyvtár a koy színvonalára emelhető. Az Egyetemi Könyvtár és a karokon lévő könyvtárak duplum példányainak átvételével, továbbá a kiadói tiszteletpéldányok megszerzésével az előbb emlitett összeg jelentékenyen csökkenhet. A kiegészítés és felfrissités után a könyvtár további fejlesztésére — a hárpm karra irányuló oktatói munkát figyelenbevéve - mintegy 40-50 ezer forint szükséges évenként. Ki kell terjeszteni a könyvtár területét az épület egész első emeletére. Itt átépítési munkára is szükség van. Befejezésképpen megemlítem, <hogy a könyvtár kérdése a kollégiuo létkérdése. Könyvtár nélkül a kollégium nem valósítható meg. Dr. Tóth Gábor s.k, egyetemi adjunktus, igazgató Budapest, 1958t junius hó 3.
