Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 1.a.13.)
1958. április 18. - 1. A Művelődésügyi Minisztérium vizsgaszabályzat-tervezetével kapcsolatos észrevételek
21 Kádár Miklós rámutat, hogy a Jogi Kar uj tanterve alapján az első évfolyamon szigorlatokat kell tartani, Teljesen bizonytalan - ha a vonatkozó rendelkezés később lép életbe - az ezévi összes jogi doktori diplomáknál az értékelés. Esetleg úgy lehetne szövegezni, hogy Mhatályba lép, kivéve . ,.M, hogy ha már készen van a vizsgaszabályzat, áldásai mielőbb érvényesüljenek. Vagy az elbirálás tekintetében átmeneti rendelkezést kellene kiadni: a vizsgaszabályzat alapján értelemszerűen járjanak el addig is, amig az hatályba lép. Csukás István véleménye szerint az utóvizsgázók problémája sokkal általánosabb, mint a Jogi Kar sajátos helyzete, A korábbi életbeléptetés az utóvizsgák szempontjából nagyobb kárral járna, mint amekkora problémát jelent a Jogi Karon ennek a kérdésnek a tisztázása. Az volna a helyesebb, hogy az 1958/59. tanév félévi vizsgaidőszakának megkezdésekor lépjen életbe a vizsgaszabályzat, viszont az átmeneti helyzetre való tekintettel külön átmeneti rendelkezéssel lehetne szabályozni a Jogi Karnak ezeket a problémáit, amely átmeneti rendelkezés csak ennek a tanévnek a lezárására vanatkoznék és csak a legégetőbb kérdéseket tisztázná. Kádár Miklós szerint a Jogi &aron két égető kérdés van: 1,/ a szigorlat az első évfolyamon valamennyi jogi karon, mert erre nincs semmi szabályzat, máxsx 2,/ az oklevél osztályzása. A többinél maradhat egyelőre a régi rendszer. Csukás István kijelenti, hogy a Minisztériumba elő fogják keresni a Jogi -karnak ezekkel kapcsolatban már felküldött előterjesztését és megbeszélik a kérdést. Kádár Miklós közli, hogy a Jogi Kar kétrendbeli felterjesztése csak az államvizsga és az oklevél minősítésére vonatkozik. Azok a szigorlatok azonban, amelyek most lesznek eléé Ízben, uj vizsgatípust jelentenek és semmilyen szabályzat sincs ezekre. Ami szigorlat a Jogi Karon volt, azt hatályon kívül helyezték. Volt egyes tárgyakra előirt szigorlat, aminek csak a neve volt szigorlat, egyébként éppen olyan vizsga volt, mint a többi. Most azonban már van az I. évfolyamon több tárgyból álló szigorlat. Esetleg olyan felhatalmazást kellene kiadni, hogy ezt a kérdést átmenetileg rendezzék a karok. Sarlós Márton szerint bizonyos szakaszok a Jogi Karra már most alkalmazhatók* ezt ki lehet mondani. Oroszlán Zoltán az Egyetemi ^anács állásfoglalását kéri a következő ügyben. A Bölcsészkar / és felszólaló tudtával a TTK is/ igen gyakran igénybeveszi a vizsgáztatásban külső előadók segítségét olyan tárgyaknál, amelyekre a karnak nincs szakembere. Ezeknek a külső előadóknak a vizsgadijazása lehetetlenül alacsony: egy államvizsgáért 8, egy vizsgáért - amiben benne van a szigorlat is - 3 Et.-ot kapnak. Most lesznek a karon olyan szigorlatok, hogy egy-egy ilyen külső előadó 5-6 hallgatót fog vizsgáztatni, s igy ezért a munkáért 15-18 Et.-ot fog kapni. A Bölcsészkar kéri az Egyetemi tanácsot, foglaljon sürgősen állást ebben a kérdésben, esetleg úgy, hogy ezeket a vizsgáztató külső előadókat óradijban kell részesíteni, hiszen az államvizsgá ra vagy szigorlatra való felkészülés a vizsgáztató számára is munkát jelent: át kell gondolnia kérdéseit, sok helyen előre meghatározott tételek vannak, ezeket át kell néznie, stb. Kéri a Kar nevében, hogy az Egyetem tegyen valami javaslatot a Minisztériumnak, hogy ezen a
